Szerettem volna, ha jobban megérthetem önmagam is, hogy a szeretetem még teljesebb lehessen irántad.

"Én csak egy törékeny, többrétű női karaktert akartam, aki ugyanolyan ember, mint mindannyian. Azáltal válik erőssé, hogy ránéz a diszfunkcionalitására, és elég bátor ahhoz, hogy felismerje a mintáit. Nincs szüksége szuperképességekre."

Maria (Helga Guren), egy negyvenes éveiben járó elvált anya, aki két gyermek boldogító és néha kihívásokkal teli életét éli, egy váratlan pillanatban, egy bulin találkozik Sigmunddal (Oddgeir Thune). Azonnal érez valami különleges vonzalmat iránta, amelyet nem tud figyelmen kívül hagyni. A közöttük zajló fura és ügyetlen beszélgetés csupán egy rövidke találkozás volt, de Maria szívében máris ott lapul a vágy, hogy újra láthassa a férfit. Hónapok telnek el, és a nő mindent megtesz, hogy a sors újra összehozza őket, miközben próbálja egyensúlyban tartani a családi életét és a saját vágyait.

"Azt éreztem, hogy nem tudnám megbocsátani magamnak, ha nem szerzem meg."

- mondja később Maria, akinek végül sikerül becserkésznie a férfit. Rövid, de annál intenzívebb montázst látunk kapcsolatuk kezdeti fázisáról, majd a jelenbe érkezünk, ahol a pár hét éve, Maria sajátjai mellett, immáron két közös gyermekével él együtt, nem a legidillibb kapcsolatban.

Sigmund sok időt tölt távol a munkája miatt, miközben Maria a gyereknevelés, a háztartás vezetése és a munkába való visszatérés között próbál egyensúlyozni. Amikor végre együtt lehetnek, a kapcsolatukat hangos veszekedések és folyamatos piszkálódások árnyékolják be. Egyik ilyen konfliktus során Sigmund nyíltan szembesíti Mariát az indulatkezelési problémáival, és arra figyelmezteti, hogy lépéseket kellene tennie a helyzet javítása érdekében. A vita során a válás lehetősége is szóba kerül, ami Maria számára végérvényes ébresztőként hat. Ennek hatására úgy dönt, hogy elköltözik otthonról, amíg férje átgondolja, mit szeretne tenni a kapcsolatukkal.