A budapesti Trump-Putyin-csúcstalálkozót felfüggesztették, mivel Moszkva és Washington nézetei között rendkívül széles a szakadék.

A Kreml kategorikusan elutasította a tűzszünetet, keresztülhúzva a Fehér Ház terveit.

A Fehér Ház egyik hivatalos képviselője kedden, bármiféle magyarázat nélkül, bejelentette, hogy Donald Trump elnök a közeljövőben nem szándékozik találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - számolt be erről a CBS News. Ez azt jelenti, hogy a jövő hétre tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészületeit határozatlan időre leállították.

A CBS News értesülései alapján a Fehér Ház intézkedései a Kreml keddi kijelentéseire adott reakcióként születtek meg. Donald Trump úgy véli, hogy az orosz vezetés jelenleg nem kész a béketárgyalásokra. Később az amerikai elnök világosan kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin kedvéért Budapestre látogatni időpazarlás lenne számára.

Donald Trump is kifejezte véleményét: nem kívánja az időt vesztegetni Vlagyimir Putyinnal Budapesten.

Kedden valóban rendkívül aktív volt a moszkvai nyilatkozatok áradata, amelyek folyamatosan azt sugallták, hogy a Kreml csupán időt akart nyerni a budapesti csúcstalálkozó kapcsán. Oroszország ugyanakkor nem tett hivatalos bejelentést a budapesti csúcs előkészületeinek felfüggesztéséről, de világossá tette, hogy az orosz-ukrán háború lezárásához kapcsolódó álláspontja változatlan maradt.

Ne vegyenek részt ebben az információs cirkuszban. Szergej Lavrov ma rávilágított arra, hogy rengeteg hamis adat kering a témával kapcsolatosan. Én annyit tudok mondani: amint lesz információnk, amit megoszthatok, meg fogom osztani - közölte kedd délután Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a budapesti Trump-Putyin-csúcstalálkozó kapcsán nyilvánosságra került információkra reagálva.

A nemzetközi sajtóban ugyanis már reggel az jelent meg, hogy noha múlt csütörtökön, a Vlagyimir Putyinnal folytatott több mint kétórás telefonbeszélgetése után Donald Trump azt ígérte, két héten belül sor kerül a budapesti csúcstalálkozóra, egyelőre annak sorsa bizonytalanná vált. Mindez erősödött azt követően, hogy kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy sajtótájékoztatón elutasította a Putyin és Trump budapesti csúcstalálkozója előtti esetleges tűzszünetet. Ez egyértelműen ellentmond Donald Trump álláspontjának, az amerikai elnök ugyanis a frontvonalak és a harcok befagyasztását sürgette a béketárgyalások elkezdésének érdekében.

Álljanak meg ott, ahol vannak - szólította fel Donald Trump Ukrajnát és Oroszországot, miután találkozott Volodimir Zelenszkijjel

Az orosz diplomácia vezetőjének a szavai után egyértelművé vált, hogy - legalábbis egyelőre - a budapesti csúcstalálkozót jegelni kell. Lavrov burkoltan annak végleges elmaradását is felvetette. Azt mondta: "Ha egyszerűen leállunk, az azt jelentené, hogy elfelejtjük a konfliktus kiváltó okait... Most azt halljuk Washingtonból, hogy azonnal le kell állnunk, és nem kell semmiről sem beszélnünk. Álljunk le, és hagyjuk, hogy a történelem ítéljen." Érvelése szerint a tűzszünet azt jelentené, hogy "Ukrajna nagy része továbbra is a kijevi náci rezsim alatt marad". Lavrov szerint a tűzszünet sürgetése mögött "Zelenszkij európai szponzorai és pártfogói állnak", ők vették rá a Fehér Házat, hogy változtasson korábbi álláspontján, és ne törekedjen "tartós rendezésre".

Tolvaj fején ég a kalap - ezzel a találó orosz közmondással utasította vissza Szergej Lavrov a tűzszünet lehetőségét Ukrajnában, hangsúlyozva, hogy a helyzet bonyolult és nem a felek közötti megbékélés irányába mutat.

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Putyin és Trump Alaszkában abban állapodtak meg, hogy a konfliktus gyökereire összpontosítanak. Azt is hangsúlyozta, hogy fel kell hagyni Ukrajna NATO-csatlakozásának gondolatával, és ha lehetséges, biztosítani kell az orosz, valamint az oroszul beszélő közösségek jogait. Ezt követően meglepetését fejezte ki a CNN által reggel közölt hírrel kapcsolatban, amely szerint az orosz és amerikai álláspont közötti lényegi eltérések miatt a tervezett budapesti békecsúcs előkészítését célzó külügyminiszteri találkozót – amelyet a források szerint a jövő hét 23-ára tűztek ki – határozatlan időre elhalasztják.

A CNN is fehér házi forrásokra hivatkozva közölte, hogy elmarad Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter személyes találkozója. Nyilvánvaló volt, hogy nem rémhírterjesztésről van szó.

A budapesti csúcstalálkozó körüli bizonytalanságot tovább fokozta, hogy a Financial Times kedden azt jelentette, hogy október 30-án várható Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozója. (Ez a terv azonban erősen megkérdőjelezhető, mivel Trump október 29-én Dél-Koreába látogat hivatalos ügyben - a szerkesztőség megjegyzése.) Anna Kelly, a Fehér Ház sajtótitkár-helyettese ezzel kapcsolatban kicsit ködösen nyilatkozott az amerikai médiának. "Donald Trump folyamatosan azon dolgozik, hogy békés és diplomáciai úton rendezze ezt az értelmetlen háborút, és véget vessen a vérontásnak. Bátorsággal fordult az összes érintett félhez, és mindent megtesz, ami tőle telik, hogy békét hozzon" - fejtette ki Kelly. A washingtoni külügyminisztérium szűkszavú közleménye csupán Rubio és Lavrov hétfői telefonbeszélgetésére utalt, amelyben Rubio "kiemelte a jövőbeli együttműködések jelentőségét, amelyek lehetőséget kínálnak Moszkvának és Washingtonnak arra, hogy Trump elképzeléseivel összhangban közösen dolgozzanak az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus tartós lezárásán".

Nem biztos, hogy Donald Trump látogatása Budapestre csupán a béke érdekében történik; elképzelhető, hogy gazdasági együttműködésekről és projektekről folytat majd tárgyalásokat Vlagyimir Putyinnal.

Ámde úgy tűnik, a Kremlnek egyelőre nincs kedve az amerikai elnök elképzeléseivel összhangban cselekedni. Minden jel arra mutat: a Kreml kezdettől fogva, Trump optimista nyilvános bejelentése ellenére nem két héten belül megvalósuló csúcstalálkozóban gondolkodott. Miután a budapesti csúcs gondolatának felvetésével elhárult annak közvetlen veszélye, hogy Trump a közeljövőben engedélyezi a nagy hatótávolságú Tomahawk cirkálórakéták átadását, Vlagyimir Putyinnak már nem sürgős a béketárgyalás sem. A moszkvai reakciók erre utalnak. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is szertefoszlatta kedden a gyors tűzszünettel és békével kapcsolatos reményeket is. Kijelentette, "nem tűztek ki pontos időkeretet" Vlagyimir Putyin és Donald Trump Ukrajnáról szóló személyes találkozójára. Arra a kérdésre, hogy elhalasztható-e a budapesti esemény, Peszkov azt mondta: "Lehetetlen elhalasztani valamit, ami nincs kőbe vésve. ... Felkészülésre van szükség, komoly felkészülésre."

Hasonló véleményt fogalmazott meg az orosz külügy a Peszkov által tartott sajtótájékoztató előtt. Szergej Rjabkov, az orosz külügyminiszter-helyettes, az orosz médiának adott interjújában, mindenféle bizonyíték nélkül arra utalt, hogy nem zárható ki: az Európai Unió és a NATO tagjai megpróbálhatják megakadályozni Putyin és Trump budapesti találkozóját.

Az Európai Unió határozottan támogatja a két vezető közötti találkozót, valamint Trump által javasolt elképzelést a harcok befagyasztásáról a jelenlegi frontvonalak mentén. E lépés célja, hogy minél előbb elindulhassanak a béketárgyalások. Ezzel kapcsolatban kedden közös nyilatkozatot tettek közzé Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a jelenlegi frontvonal lehet a béketárgyalások alapja, ugyanakkor kiemelték: a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.

Oroszország viszont éppen ezen dolgozik. Az orosz hadsereg kedden nekilátott, hogy bekerítse a Donbász egyik kulcsfontosságú erődvárosát, Pokrovszkot. Az ukrán hírszerzés információi szerint Moszkva már megkezdte a téli hadjárat előkészületeit, amelyet még a békemegállapodás megszületése előtt szeretnének elindítani.