Újabb fejlemények látnak napvilágot Grönland függetlenségi törekvéseivel kapcsolatban: Dánia komoly kihívásokkal nézhet szembe, amennyiben a sziget valóban úgy dönt, hogy elválik az anyaválasztól - Pénzcentrum.

Donald Trump legutóbbi megnyilvánulásai, amelyekben nem zárta ki a Grönland feletti irányítás átvételére vonatkozó gazdasági vagy katonai lépések lehetőségét, komoly figyelmet keltettek a nemzetközi porondon. E kijelentések természetesen azonnali reakciókat váltottak ki Grönland miniszterelnökétől, a dán kormányfőtől, valamint más uniós és NATO-vezetőktől is. Felvetődik egy lényeges kérdés: mit is kíván Trump elérni, és miért tartja stratégiai szempontból oly fontosnak ezt a szigetet? - fogalmazza meg a gondolatot a coface.hu elemzése.

Grönland egy kis népességű, gazdaságilag sokszínű terület, ahol alig 60 000 ember él. Ez a távoli régió a Dán Királyság autonóm részeként működik, együtt a Feröer-szigetekkel és Dániával. A "hazai kormányzás" elve alapján Grönland saját belügyeit irányítja, miközben Dánia felelősséget vállal a külügyi ügyekért, beleértve a védelmet, a monetáris politikát és az állampolgárságot is. Minden grönlandi lakos dán állampolgár, élvezve ezzel a dán állampolgárokra vonatkozó jogokat. Gazdaságát elsősorban a halászat és a fejlődő turizmus jellemzi, ugyanakkor bányászati tevékenységeket is folytat, jelenleg két aktív bányával rendelkezik. A helyi foglalkoztatás körülbelül felét a közszolgáltatások területe teszi ki, amely a grönlandi társadalom alapját képezi.

Az ország gazdasági helyzete erősen függ a dán kormány által biztosított támogatásoktól, amelyek a "bloktilskud" néven ismert tömbösített támogatás formájában kerülnek a rendszerbe. Ezek a támogatások az állami bevételek körülbelül felét képezik. Érdekes módon az ország exportjának fele Dániába irányul, míg importjának 60%-a a dán piacon található.

Grönlandon 2025 áprilisában fontos választásokra készülnek, amelyek várhatóan a sziget jövőjét és lehetséges függetlenedését helyezik a középpontba. A választások során a grönlandiak dönthetnek arról, hogy milyen irányba haladjanak tovább, és milyen mértékben kívánják megerősíteni saját önállóságukat.

A jelenlegi miniszterelnök, Múte B. Egede, aki az Inuit Ataqatigiit párt képviseletében tevékenykedik, újévi beszédében hangsúlyozta a függetlenség fontosságát. Ez a szocialista párt elkötelezett amellett, hogy Grönland önállóbb jövője érdekében lépéseket tegyen. Egede bejelentette, hogy a következő kormányzati ciklusban megalakul egy bizottság, amely feladata lesz a legitim népszavazások kereteinek kidolgozása, beleértve a kérdések megfogalmazását és a kampány időtartamának meghatározását. Ez a kezdeményezés szoros kapcsolatban áll a 2023 áprilisi grönlandi bizottság munkájával, amely az ország alkotmányának tervezetét nyújtotta be a regionális parlament elé, és amely a függetlenség elnyerése után lépne életbe.

Amint a szavazási bizottság véglegesen megállapítja a népszavazás lebonyolításának részleteit, azonnal kihirdethető a referendum. Ha a nép a függetlenségre voksol, a dán parlamentnek jóváhagyásra van szüksége, amit valószínűleg meg is adnak, hiszen csupán két kisebb párt jelezte, hogy ellenzi ezt a lépést.

2016-ban a lakosság 64%-a vélekedett úgy, hogy a függetlenség "meglehetősen fontos" kérdés. Az időzítés azonban sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik. 2017-re a polgárok és politikai vezetők körében közel 80% nyilatkozott úgy, hogy ha a függetlenség az életminőségük romlásával járna, akkor nemet mondanának rá. Ez a helyzet pedig akkor állhatna elő, ha a függetlenség következtében megszűnne a dán állam által nyújtott támogatás.

Emellett a monetáris politikai kérdések és egyéb gyakorlati szempontok (munkaerő, felsőoktatási intézmények stb.) továbbra is megoldatlanok. Mivel a bizottságnak be kell fejeznie a munkáját, rövid távon (2 éven belül) nem valószínű, hogy népszavazást tartanak, és még ezt követően is megoszlanak a vélemények arról, hogy mikor kellene azt lebonyolítani. A legtöbb párt még 2025-ben sem kívánja kitűzni a népszavazás időpontját, beleértve a függetlenséget leginkább támogató pártot, a Naleraqot is.

Grönland napjainkban globális szinten kiemelt figyelmet kap, hiszen egyre inkább a geopolitikai játszmák középpontjába kerül. Az utóbbi évek során a térség iránti érdeklődés megugrott, hiszen a múltban például Kína bányászati és infrastrukturális beruházásokkal kapcsolatos terveket szőtt, amelyek nem kis mértékben aggodalmat keltettek az Egyesült Államokban. Az amerikai politikai körökben a sziget stratégiai jelentősége miatt feszültségek keletkeztek, mivel a befektetések érzékeny egyensúlyokat boríthatnak fel a régióban.

Grönland amerikai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír három alapvető területen: a védelem, a kereskedelem és a kulcsfontosságú ásványkincsek. Ezen aspektusok révén a terület stratégiai szerepe egyre inkább előtérbe kerül, hiszen a globális politikai és gazdasági viszonyok folyamatosan változnak.

Jonathan Steenberg, a Coface észak-európai közgazdásza, hangsúlyozza, hogy...

Grönland földrajzi szempontból az észak-amerikai kontinens szerves részét képezi, csupán 2000 km távolságra található Észak-Maine partjaitól, és hasonló távolságra az orosz partoktól is. Az Egyesült Államok már régóta jelen van a szigeten, hiszen a Pituffik Űrbázis, amelyet főként riasztási és megfigyelési feladatokra használnak, az 1940-es évek óta üzemel.

Az Északi-sark körüli hőmérséklet-emelkedés üteme egyre gyorsabbá válik, ami új kereskedelmi útvonalak kialakulásához vezethet. Ezek az új útvonalak várhatóan drámaian, közel egyharmaddal lerövidítik a Kelet-Ázsia és Európa közötti szállítási időt. Grönland geopolitikai szerepe egyre jelentősebbé válik, mivel döntő hatással bírhat a térség vizeinek kihasználására, ezzel pedig a globális kereskedelmi áramlások alakulására is.

Különleges nyersanyagok és természetes erőforrások

Grönland bányászati tevékenységei jelenleg csak korlátozott mértékben zajlanak, csupán két bányára összpontosítva, amelyek ritkaföldfémek és arany kitermelésére specializálódtak. Ugyanakkor számos feltárási projekt és engedélyezési folyamat van folyamatban, mivel a sziget természeti kincsekben, például különböző fémekben és ritka ásványokban gazdag. Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Bizottság által azonosított 34 kulcsfontosságú ásvány közül 25 megtalálható Grönland területén.

A zord éghajlat és a hideg időjárás következtében számos előzetes vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a potenciálisan kinyerhető nyersanyagok többsége gazdaságilag nem fenntartható módon lenne kitermelhető. Ugyanakkor a globális felmelegedés és az energiafüggetlenség iránti növekvő igény miatt a grönlandi bányászati lehetőségek egyre inkább kedvező fényben tűnnek fel. Ezzel együtt azonban a belpolitikai helyzet jelentős akadályokat gördít e lehetőségek elé, hiszen Grönland 2021-ben olyan jogszabályokat vezetett be, amelyek megtiltják az új olaj- és gázkutatási engedélyek kiadását, valamint az urán bányászatát is.

Egy lehetséges függetlenségi népszavazás az elkövetkező évtized során alapvető dilemmákat fog felvetni Grönland jövőjével kapcsolatban. A viszonylag alacsony népesség miatt valószínű, hogy a szigetnek szüksége lesz egy nagyobb nemzet támogatására. Ez a kapcsolat kiépülhet egy szabad társulási megállapodás keretein belül Dániával, de akár más országok, például az Egyesült Államok vagy Kína irányába is elmozdulhat.