Új tavak létesítése Nógrád megyében a biodiverzitás védelme érdekében | Sokszín Nógrád megyében izgalmas fejlesztések zajlanak, melyek célja a helyi ökoszisztémák megőrzése és gazdagítása. Az új tavak kialakítása nemcsak a vízi életet támogatja, hanem a

Az utóbbi évek során a klímaváltozás és a vízháztartás változásai következtében sok értékes élőhely a vártnál korábban kiszáradt a régióban. Ez a jelenség súlyos fenyegetést jelent a kétéltűek, hüllők, szitakötők és különféle madárfajok számára.

A Bükki Nemzeti Park területén kilenc kiemelkedő program kezdődik, amelyek közül kettő a Nógrád vármegyei régiót is érinti, összesen 415 millió forint értékben - számolt be róla a Magyar Építők.

Egy nagyszabású fejlesztési program kezdődik a Tarna-Lázbérc térségében, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg, összesen 415 millió forint értékben. A projekt célja a helyi vizes élőhelyek megőrzése és helyreállítása. A kezdeményezés nemcsak a meglévő tavak és lápok ökológiai állapotának javítására összpontosít, hanem új mesterséges vízfelületek létrehozását és a kétéltűek védelmét szolgáló terelőrendszerek kiépítését is magában foglalja. Az elképzelések révén a térség biodiverzitásának növelését és a természetvédelmi értékek megőrzését kívánják elősegíteni.

A KEHOP Plusz program keretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kilenc kiemelkedő projektet indít el, amelyek összesen 3,3 milliárd forint értékben valósulnak meg. A támogatás legnagyobb része a leromlott állapotú természetes élőhelyek helyreállítására és a veszélyeztetett fajok védelmét célzó beavatkozásokra irányul. A tervezett fejlesztések a Tarnavidéki és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén zajlanak, érintve az országos jelentőségű védett és Natura 2000-es területeket is.

A három legnagyobb tó - a Bodó-, a Kéri- és a Verőlápai-tó - hosszú távú fennmaradását mederkotrással és zsiliprendszerek korszerűsítésével biztosítják, lassítva ezzel a feltöltődésüket.

Emellett a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben tizennégy, a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben négy helyszínen alakítanak ki 100-300 négyzetméteres tavacskákat, amelyeket további 183 ponton kisebb, 2-50 négyzetméteres vízfelületek egészítenek ki. A Szentgyörgyi-patak felső szakaszán tereprendezéssel, a Mocsolyás-patakon rönkgátas szivárgók építésével segítik elő az árvízi vízvisszatartást, a holtmedrek és mélyedések vízellátását.

A fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak a dunai tarajosgőte, a gyepi béka, a vöröshasú unka, valamint számos madár- és denevérfaj fennmaradásához és szaporodásához. A projekt egyik fő célkitűzése, hogy a kisebb vizes élőhelyek klímaváltozás és hidrológiai anomáliák következtében bekövetkező állapotromlását kezelje, elősegítve ezzel a változatos életközösségek hosszú távú megőrzését. Külön hangsúlyt fektetnek a kétéltűek természetvédelmi helyzetének javítására, szaporodási lehetőségeik bővítésére, valamint a betegségek és emberi zavaró tényezők hatásainak csökkentésére.

Amikor a kirándulók Bélapátfalvára látogatnak, mindenképpen be kell iktassák a Bükk legelbűvölőbb tavát, a festői környezetben megbúvó hegyi Lak-völgyi tavat, amely igazi oázist kínál a fáradt vándorok számára. Ezzel szemben, a Nógrád vármegyében található Bánki-tónál szomorú hírek érkeztek: tömeges halpusztulást tapasztaltak a vízben.