Új szabályozások a gimnáziumi felvételi rendszerben – a jelentkezés mostantól minimálisan elérendő pontszámhoz kötött! Emellett a női váltó versenyek is izgalmas fejleményeken mennek keresztül.

A Szülői Hang Közösség tiltakozik az idei gimnáziumi felvételi rendszerben bevezetett korlátozás ellen, melynek következtében gimnáziumi osztályok szűnhetnek meg az állami fenntartású intézményekben.

Az állami fenntartású gimnáziumok számára egy új központi "ajánlás" érkezett, amely jelentős hatással lehet a felvételi folyamatokra. Eszerint, ha egy gimnázium szeretne részt venni a központi írásbeli vizsgán, amely január 18-án, szombaton kerül megrendezésre, akkor csak azok a diákok kerülhetnek be, akik a központi felvételin egy meghatározott minimális pontszámot érnek el. A megállapított küszöbértékek meglehetősen magasak: négy évfolyamos képzés esetén 50 pont, a nyelvi előkészítők számára 60 pont, míg a hat évfolyamos képzéseknél 70 pont elérése szükséges. Ez a szigorú követelmény sok felvételiző számára komoly kihívást jelenthet, hiszen a diákok jelentős része nem biztos, hogy képes megfelelni ezeknek az elvárásoknak.

Ezzel a gyakorlatban sok felvételizőt elve kizárnak, csökken a gimnáziumi férőhelyek száma, és így több tanuló akarata ellenére a szakképzésbe szorul.

Bár hivatalosan csupán "ajánlás" formájában jelenik meg, a fenntartó elvárásainak az iskolák gyakran nem mernek ellentmondani. A ponthatár több intézmény felvételi követelményei között feltűnt ott, ahol a tankerület utasítást adott a gimnázium számára; míg más iskolákban ez még nem került bevezetésre, de valószínű, hogy a jövőben további gimnáziumokban is kötelezővé válik, amennyiben nem vonják vissza azt a döntést, amely lehetővé teszi, hogy...

Sok gyermek sajnos nem tud bejutni az írásbeli vizsgát kérő gimnáziumokba, még akkor sem, ha a régi számítási módszert alkalmazták volna, amely az általános iskolai teljesítmény, a központi írásbeli eredmények és esetleg a szóbeli vizsga összesített eredménye alapján döntött.

Az újabb korlátozások következtében a feszültség és a stressz szintje még inkább fokozódik, különösen az írásbeli vizsgák terén. Sok család már eddig is saját zsebből igyekszik felkészíteni gyermekét a sikeres felvételire, és a legfrissebb intézkedések sajnos tovább mélyítik az eleve meglévő esélyegyenlőtlenségeket.

A családokat és iskolákat sújtó bizonytalanság nagyobb lett, a kormány egy nehezebb központi felvételi feladatsorral akár jogszabálymódosítás nélkül is még erőteljesebben kényszerítheti a tanulókat a szakképzés felé. Pedig sok tanuló 14 éves korában még nem tudja eldönteni, milyen szakmát választana.

A kormányzati célkitűzés az, hogy a szakképzés aránya a mostani 60%-ról legalább 70%-ra emelkedjen, ami a gimnáziumi képzés arányában 40%-ról 30%-ra való csökkenést jelentene, vagyis a kormányzati tervek szerint 4-ből legalább 1 gimnáziumi férőhely megszűnne. Ilyen drasztikus csökkenést a gimnáziumi képzésben csak adminisztratív korlátozásokkal lehet elérni.

A mostani "ajánlás" önmagában nem hordoz valós jelentőséget, mivel érthetetlen, hogy miért lenne szükség egy önkéntes vizsgára vonatkozó korlátozásra, amely csupán a gimnáziumok egy szűk körében válik kötelezővé.

A jelenlegi kormányzati korlátozások egy átfogóbb stratégia részeként értelmezhetők, amelynek célja, hogy fokozatosan, egyre hatékonyabb adminisztratív lépésekkel terelje a diákokat a gimnáziumi oktatás helyett a szakképzési irányok felé.

Pedig ez a terelés már eddig is erőteljes volt. Az általános iskolai pályaorientációs foglalkozásokon jellemző, hogy inkább a szakképzést preferálják a gimnáziummal szemben. A nyolcadikosoknak szervezett online pályaorientációs vizsgálat során a kérdőívre adott válaszok alapján a rendszer jellemzően inkább a szakképzést ajánlja, és a legtöbb esetben a tanulók nem kapnak megfelelő támogatást a vizsgálat eredményének értelmezéséhez, amivel árnyalni lehetne az online rendszer szakképzést preferáló válaszait.

A gimnáziumi felvételi szigorítása különösen keményen sújtja a vidéki, kisebb településeken élő tanulókat. Számukra a technikumok választéka szűkebb, ami miatt nagyobb valószínűséggel kerülnek olyan szakképzési intézményekbe, amelyek nem felelnek meg az érdeklődési körüknek. Ez a helyzet nem csupán az oktatási lehetőségeiket korlátozza, hanem a jövőbeli karrierlehetőségeiket is befolyásolja.

A nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű diákok különösen hátrányos helyzetbe kerülnek az oktatási rendszerben. Míg a gimnáziumi környezetben nagyobb eséllyel érvényesülnek, a szakképzéshez szükséges támogatás hiánya komoly kihívásokat jelent számukra. A kormányzati intézkedések következtében a be nem jutott tanulók számára még van lehetőségük a rendkívüli felvételi eljárásra, azonban ennek kimenetele nagyon bizonytalan.

A Szülői Hang petícióval tiltakozik az intézkedés ellen, legfontosabb üzeneteinkre pedig közösségünk tagjai fényképes formában is felhívják a figyelmet.