A kormány új megközelítést alkalmaz, amely jelentős hatással lehet a 2026-os választásokra.

A nemzeti konzultáció és a népszavazás tapasztalatai után a kormánypártok új módszerekkel kívánják bővíteni politikai eszköztárukat. Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást hirdetnek Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében. A véleménynyilvánító szavazás formátumáról és a témakör megválasztásáról szakértőket kérdeztünk, hogy jobban megérthessük ennek a lépésnek a hátterét és lehetséges következményeit.

A kormány hivatalos weboldala alapján Orbán Viktor az előző heti, Ukrajnát érintő rendkívüli uniós csúcstalálkozót követően Brüsszelben nyilatkozott újságíróknak. Kiemelte, hogy sürgősen újra foglalkozni kell Ukrajna uniós tagságának kérdésével, mivel felelős döntés nem hozható meg anélkül, hogy a közvéleményt is bevonnák. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha a döntések az emberek akarata nélkül születnének, ezért javaslatot tesznek egy véleménynyilvánító szavazásra Ukrajna uniós tagságáról. A folyamatot hasonlóan kívánják lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat: "gyorsan és egyszerűen".

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása alapvetően megváltoztatná az Európai Unió gazdálkodási struktúráját.

Egyetértek, hogy ez a helyzet meglepetésként ért minket. Úgy vélem, érdemes lenne lelassítani a folyamatokat, és feltétlenül figyelembe kell venni az emberek véleményét ebben a témában.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az az összeg, amelyet az Európai Unió Ukrajnába kíván juttatni, valamint a Ukrajna uniós tagságával járó kötelezettségek együtt olyan terhet jelentenek, amelyet az Európai Unió és különösen Magyarország gazdasága nem képes elviselni. Ugyanakkor a vezetők közötti konszenzus azt mutatja, hogy az Uniónak jelentős forrásokat kell fordítania saját fejlesztésére is, hogy erősíthessük a saját hadseregünket.

Később napvilágra került, hogy a véleménynyilvánító szavazás csupán egyetlen, határozott választ igénylő kérdésre fog fókuszálni, amely Ukrajna európai uniós tagságával kapcsolatos.

Erdélyi Rezső Krisztián véleménye szerint "Ukrajna lehetséges EU-tagsága nem csupán Kijev vagy Budapest szempontjából fontos, hanem az egész Európai Unió számára kulcsfontosságú téma".

Kijev jelenlegi fejlettségi szintjén ugyanis csatlakozása esetén az uniós források jelentős része hozzá kerülne. Ennek pedig egyik legnagyobb kárvallottja a magyar mezőgazdaság lenne. Tágabban tekintve a képet azonban a szavazás beleilleszthető abba a mintázatba, melyet a kormány a hasonlóan fajsúlyos ügyekben képvisel. Ahogy azt láttuk ugyanis több kérdésben, a kormány két választás között is kikéri az emberek véleményét

- hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet szakértője.

Erdélyi Rezső Krisztián a véleménynyilvánító voksolás lehetséges belpolitikai következményeivel kapcsolatban kiemelte, "a szavazást megelőző időszak világossá fogja tenni, hogy a politikai pártok milyen álláspontot foglalnak el az ügyben. Ez pedig alapjaiban határozhatja meg a 2026-os országgyűlési választási kampányt. Így bár a kérdésről ügydöntő népszavazás nem tartható, mégis képes lesz tematizálni a kampányidőszakot".

Pék Szabolcs lapunknak úgy fogalmazott "az egész Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos diskurzus alapvetően egy terelés, amely alkalmas lehet arra, hogy újra a Fidesz uralja a politikai napirendet. Mint ismert, a tavalyi kegyelmi botrány után a kormánypártok elveszítették tematizációs előnyüket, és gyakorlatilag minden Magyar Péterről szólt az elmúlt egy évben. Az egész felvetés hajaz a nemzeti konzultációkra, amikor egy előre eldöntött kérdésben tart konzultációt a kormány, erősen manipulatív kérdésfeltevésekkel, és "meglepő" módon mindig közel 100 százaléka a válaszadóknak egyetért a kormányzat felvetéseivel".

Az Iránytű Intézet vezető elemzője, Pék Szabolcs, figyelemre méltó megállapítást tett a Medián legfrissebb felmérése kapcsán, amely szerint a magyar felnőtt lakosság többsége nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozását. Szabolcs véleménye szerint ez a tendencia világosan mutatja, hogy a magyar közvélemény álláspontja egyértelmű, így szavazás nélkül is jelentős költségmegtakarítást érhetne el a költségvetés. Rámutatott arra is, hogy bár az Orbán-kormány bejelentése mögött politikai motivációk állnak, a helyzet nem valódi, aktuális problémát tükröz, hanem inkább egy újabb, kreált ellenfél képe köré épül, akitől a kormány "meg kíván védeni" bennünket. Az elemző kiemelte, hogy a kérdés aktualitását tovább csökkenti, hogy Ukrajna jelenleg háborús helyzetben van Oroszországgal, így a határainak jövőbeli alakulása is bizonytalan. Ilyen körülmények között pedig az uniós szerződések értelmében gyakorlatilag kizárt, hogy az EU új tagokat fogadjon be.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai országok belépése az unióba is legalább egy évtizedet igényelt – Magyarországnak is ennyi időre volt szüksége –, és mindezt úgy, hogy ezek az államok nem voltak háborús konfliktusban.

Valóban, a Balkán egyes államai már hosszú évtizedek óta várják, hogy belépjenek az Európai Unióba. Ezen kívül számos jogállamisági és jogharmonizációs problémával is szembe kell nézniük, amelyek gátat szabhatnak a csatlakozási folyamatnak. Összegzésképpen: Ukrajna uniós integrációja a háború befejezése után valószínűleg csak 10-15 év múlva válik lehetségessé, így a kérdés nem közvetlenül érinti a mai Magyarországot.

- Emelte ki Pék Szabolcs.

Az elemző továbbra is hangsúlyozta, hogy "Orbán Viktor stratégiája a nemzetközi porondon való mozgásra épít, miközben láthatóan eltávolodik a hazai ügyektől. Ez a megközelítés azonban kockázatos, hiszen van egy ország, amelyet vezetni kellene, és a magyar állampolgárok többségét elsősorban a hazai, mindennapi kihívások foglalkoztatják – nem pedig a washingtoni, brüsszeli, moszkvai vagy kijevi háttéralkuk. Ráadásul felmerül a kérdés, meddig lehet még a háborús retorikát és az "ukrán fenyegetést" emlegetni, ha esetleg az idei évben véget ér a konfliktus. Ebben az esetben a Fidesznek új témát kellene keresnie a választási kampány számára."

Pék Szabolcs kifejtette, hogy Magyar Péter megközelítése jelentősen eltér a megszokottól: "Míg Magyar Péter a hazai kihívásokra helyezi a hangsúlyt, és a vasút, a kórházak, valamint a szociális intézmények helyzetét tematizálja, addig két különböző irányvonalat képviselünk. Arra számítok, hogy március 15-én is ezt a tendenciát figyelhetjük meg: Orbán Viktor továbbra is virtuális harcot vív a 'birodalommal', míg Magyar Péter a belső problémákra és az állam működésének anomáliáira összpontosít. Az igazi kérdés az, hogy 2026-ban melyik narratíva fog dominálni: a nemzetközi bizonytalanságok vagy a hazai, lényegi problémák érdeklik jobban a választókat? Továbbá fontos kérdés, hogy kinek a szavahihetősége fog jobban rezonálni: ki tudja meggyőzni az embereket arról, hogy képes kezelni ezt a komplex problémakört?"