Inflációhoz igazodó nyugdíjemelés 2025-ben: jelentős anyagi hátrányt szenvednek el a magyar nyugdíjasok - Pénzcentrum

A magyar nyugdíjrendszer inflációkövető emelési mechanizmusa több ponton is hátrányosan érintheti a nyugdíjasokat, miközben jövedelmük egyre jobban leszakad az aktív dolgozókétól.
A kormány több mint tíz éve elkötelezte magát a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett, amely elsősorban az inflációval összhangban történő emeléseken keresztül valósul meg. Ennek ellenére a rendszer három jelentős kihívással néz szembe: egyrészt a nyugdíjak év közbeni leértékelődése, másrészt a korábbi évek emeléseinek utólagos elszámolásának hiánya, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzete, amely folyamatosan elmarad az aktív munkavállalókétól.
A jelenlegi szabályozás értelmében a nyugdíjak emelése minden év januárjában történik, a költségvetési törvényben előre jelzett inflációs ütem alapján. Ha az év folyamán kiderül, hogy a tényleges infláció meghaladja az előrejelzést, novemberben nyugdíjkorrekciót végeznek. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter tavaszi nyilatkozata szerint idén 4,5%-os inflációval számolnak, ezért novemberben 1,3%-os emelés várható, amit visszamenőlegesen is kifizetnek a nyugdíjasoknak. Azonban kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e, mivel a Magyar Nemzeti Bank már 4,7%-os inflációs rátát jósol 2024-re - értesít a Portfolio.
Miközben a nyugdíjak értéke elvileg nem csökken, az aktív dolgozók reálbérei az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedtek. Ennek következtében a nyugdíjak és a bérek közötti olló egyre szélesebbre nyílt: míg 2014-ben az átlagos ellátmány a nettó átlagkereset 67,6%-át tette ki, 2024-re ez az arány 54,6%-ra csökkent. Zsiday Viktor közgazdász szerint "ez egy szándékos dolog", amellyel a kormány igyekszik mérsékelni a nyugdíjakra fordított részt a költségvetésen belül.
A nyugdíjemelés ritkasága – amely általában évente csupán egyszer történik – komoly kockázatot rejt magában. Ha a vártnál magasabb inflációval találkozunk, a nyugdíjak reálértéke gyorsan és drámaian csökkenhet. Ezt tapasztalhattuk 2022-ben is, amikor a történelmi inflációs csúcs idején az egyéni nyugdíjak reálértéke a 2019-es szint 87,7%-ára esett vissza. Pedig abban az évben nemcsak ősszel, hanem már a nyári hónapokban is sor került rendkívüli nyugdíjkorrekcióra.
A rendszer egyik jelentős hiányossága, hogy nem képes kezelni azt a helyzetet, amikor az augusztusig mért infláción alapuló becslés tévesnek bizonyul. Például 2022-ben a jogosult nyugdíjasok három részletben összesen 14%-os nyugdíjemelést kaptak, míg az éves nyugdíjas infláció 15,2%-ra rúgott. E körülményre a nyugdíjtörvény nem biztosít utólagos kompenzációt. Farkas András nyugdíjszakértő hangsúlyozza, hogy a nyugdíjasok "minden évben egyharmad évnyi (szeptember-december) inflációt követően nagy valószínűséggel csak korlátozott védelemben részesülnek."
Pozitív fejlemény, hogy 2025-re az egyéni nyugdíjak reálértéke némileg túlszárnyalja a 2019-es átlagot. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt hat év során a nyugdíjemelések összességében felülmúlták a KSH által megfigyelt nyugdíjas inflációt. Továbbá, 2023-ban és 2024-ben is kedvező tendenciák figyelhetők meg: 2023-ban 18,3%-os nyugdíjas inflációval szemben 18,6%-os emelést hajtottak végre, míg 2024-ben 3,7%-os inflációval szemben 6%-os nyugdíjemelésre került sor a jogosultaknál.