Kapu Tiborék olyan különleges magyar kutatásokat folytatnak az űrben, amelyek új távlatokat nyitnak a tudományos felfedezések terén.

A program keretében a résztvevő űrhajósok kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi problémáit fogják alaposan tanulmányozni.

A HUNOR Magyar Űrhajós Programban a Semmelweis Egyetem fontos szerepet játszik, hiszen feladatuk az egészségügyi háttér biztosítása. Ez magában foglalja az asztronauták orvosi kiválasztását, képzését, valamint egészségi állapotuk folyamatos nyomon követését. A magyar űrhajós, Kapu Tibor egészségét az Európai Űrügynökség (ESA) által akkreditált űrorvos, dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense figyelemmel kíséri – áll a Semmelweis Egyetem közleményében.

45 év elteltével ismét egy magyar űrhajós tapasztalhatja meg a világűr csodáit.

Mindemellett a Semmelweis Egyetem két kutatási projektben is részt vesz abból a 25-ből, amit Kapu magával vitt a Nemzetközi Űrállomásra.

Az egyik közülük a TESH (Telemetry System of Space Health - Telemetriai Rendszer az Űregészségügyért), aminek keretében az űrutazás során fellépő egészségügyi problémákat vizsgálják.

Dr. Nagy Klaudia Vivien így foglalta össze a projekt lényegét: "Ez egy innovatív, multimodális telemedicinás kísérlet, amely nem igényel invazív beavatkozásokat, és elsősorban a korai kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) valamint neurovesztibuláris (például a belső fül gyulladása miatt bekövetkező egyensúlyi zavarok) változásokra összpontosít az űrrepülés ideje alatt."

"Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen" - ezt üzente Kapu Tibor a világűrből

A rövid távú küldetések során gyakran előbukkanhatnak olyan problémák, mint a vérnyomás-ingadozás vagy az egyensúlyzavar. Ezek a tünetek a szív- és érrendszeri, valamint az egyensúlyért felelős (vesztibuláris) rendszerek alkalmazkodási folyamataiból fakadnak. A kutatás célja, hogy mélyebben megértsük ezeket a folyamatokat, és hosszú távon a megszerzett tapasztalatok alapján olyan telemedicinális rendszert fejlesszünk ki, amely hozzájárulhat az űrhajósok egészségi állapotának folyamatos monitorozásához, akár automatikus felügyelet mellett is – áll a közleményben.

A vizsgálat során az alanyok okospólót viselnek, ami monitorozza a szívritmust, a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást. "Ezen felül 24 órás vérnyomásmérő, a szív és az erek ultrahangvizsgálata, videós egyensúlyvizsgálatok és szemfenéki képalkotás is részét képezi a tudományos kutatásnak" - sorolta dr. Nagy Klaudia Vivien.

Kísérletek a világűrben és a földön - középiskolák jelentkezését várja a BME egy különleges projekt megvalósításához

Fontos megemlíteni, hogy az öregedés folyamata során hasonló mechanizmusok zajlanak, így ha a űrkutatás keretein belül kifejlesztett telemedicinális, vagyis távorvosi eszközök sikeresnek bizonyulnak, akkor potenciálisan földi alkalmazásra is alkalmasak lehetnek. Ennek következményeként megnyílhat a lehetőség a betegek távoli monitorozására és a korai betegségi állapotok azonosítására.

A második kísérlet, az END-SANS, egy innovatív, mesterséges nanoszálas anyag alkalmazásával foglalkozik, és a gyógyszeralkalmazás új megközelítéseinek megvalósíthatóságát kutatja. Amennyiben az aktív hatóanyag nélküli teszt sikeres lesz, ez új lehetőségeket teremthet célzott szemészeti terápiák fejlesztésére, mind az űrben, mind pedig a hagyományos orvosi gyakorlatban.

Az űrutazás során a mikrogravitációs környezetben megváltozik a véráramlás és a nyirokkeringés, ezáltal ödémák keletkezhetnek a szemben és az agyban is. Viszont a vérkeringés változása miatt egyéb más szemészeti problémák is kialakulhatnak. Többek között megváltozhat a fénytörése a szemgolyónak, ami által távollátás alakulhat ki és ez jelentősen nehezítheti a műszerek kezelését, illetve ödéma is kialakulhat a szemfenéken.

A szemészeti kezelések során a nepafenak hatóanyagú szemcseppeket általában rutinszerűen alkalmazzák, de az űrben a hagyományos cseppentéses módszer sajnos nem kivitelezhető. Az űrbeli környezet sajátos kihívásokat támaszt, így a cseppentés nem hatékony. Ennek orvoslására azonban kifejlesztettek egy innovatív megoldást: egy polimer alapú, nanoméretű szálakból álló rendszert. Ez a különleges egység a szem felszínén oldódik fel, nem mérgező, és képes a szükséges gyógyszerhatóanyagokat megkötni, majd a célzott helyen kibocsátani, így biztosítva a hatékony kezelést.

"Nemcsak létre tudtunk hozni egy ilyen, rizsszem nagyságú inzertet, de sikerült megszerezni a küldetést irányító Axiom, illetve a NASA jóváhagyását is ahhoz, hogy űrhajósok hatóanyag nélkül kipróbálhassák a mintákat" - magyarázta dr. Balogh György Tibor, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet igazgatója.

Az eszköz használata egyébként kifejezetten egyszerű. Akárcsak egy kontaktlencsét, az alsó szemhéjat lehúzva kell behelyezni. A behelyezés után csak rövid ideig érződik és szinte azonnal feloldódik, majd a hatóanyag lokálisan kifejti a hatását.

"Nem csupán az űrben fogják elemezni, hanem hamarosan földi körülmények között is. Rövid időn belül egészséges önkéntesek bevonásával megkezdődik az inzert klinikai vizsgálata a Szemészeti Klinikán. Ez lesz az első olyan klinikai kutatás, amelyhez a Gyógyszerésztudományi Karon készítenek steril mintát" - hangsúlyozta dr. Balogh György Tibor.