Hollandia bevezeti a "diszkriminációtesztet", amelynek célja az etnikai megkülönböztetés elleni küzdelem. A lépés célja, hogy a társadalmi egyenlőség előmozdítása érdekében hatékonyabb módszereket alkalmazzanak a diszkriminációval szemben. A teszt révén a
Judith Uitermark rámutatott, hogy a holland statisztikai hivatal (CBS) 2023-as statisztikái alapján Hollandia lakosságának körülbelül 10%-a már átélte a hátrányos megkülönböztetés különböző formáit.
A pár évvel ezelőtti gyermekgondozási támogatási botrányra is visszaemlékeztetett, amikor körülbelül 40 ezer szülőt, főként kettős állampolgárságúakat, tévesen vádoltak meg csalással az adóhatóság részéről.
"A kormány is viselte a felelősséget a diszkriminációért" - fűzte hozzá.
Az új teszt célja, hogy a jövőben megakadályozza az ilyen jellegű visszaélések előfordulását.
"Az állami szervekben nincs helye rasszizmusnak - sem az állampolgárokkal, sem egymással szemben" - hangsúlyozta a miniszter.
A hágai eseményen, amelyen mintegy 800 szakértő és érintett vett részt, Rabin Baldewsingh, a nemzeti diszkriminációellenes koordinátor bemutatta a közelgő választásokra szánt, 10 pontból álló kiáltványát is, amely politikai pártoknak kínál iránymutatást a kirekesztés csökkentésére egyebek között az államigazgatásban, a lakhatásban, a karibi térségekben és a fiatalok védelmében.
Mintegy 331 ezer Hollandiában élő bevándorló dolgozni szeretne, de nem talál munkát - derül ki a holland migrációs tanácsadó testület csütörtökön közzétett jelentéséből.
A független tanácsadó testület véleménye szerint ez a helyzet "a munkanélküliek, akik készen állnak a dolgozásra, rejtett munkaerő-kapacitásának kiaknázatlanságát" jelzi.
A kihasználatlan munkaerőcsoportban a török és marokkói származású migránsok dominálnak, körülbelül 50 ezer fővel. A szíriai migránsok helyzete azonban a legkritikusabb: több mint 50%-uk munkanélküli, annak ellenére, hogy aktívan keresik a munkalehetőségeket.
Elemzésében a tanács a migránsokat a hasonló életkorú és nemű, bevándorlói háttérrel nem rendelkező, holland születésű lakossággal vetette össze.
Megállapította, hogy a 25-65 év közötti 1,7 millió migráns közül csak 68 százalék dolgozott 2022-ben, míg a hollandok esetében ez az arány 86 százalék volt.
A jelentés rávilágít, hogy a nőket különösen kedvezőtlenül érinti a munkanélküliség kérdése: míg a férfiaknál ez az arány 15 százalék, a nőknél ez a szám 23 százalékra emelkedik.
A menedékkérők és családegyesítéssel érkezők körében kiemelkedően magas a munkanélküliség, hiszen háromnegyedük jelenleg nem talál munkát. Ezek a csoportok, beleértve az Ukrajnából érkező menekülteket is, a kihasználatlan munkaerő-potenciál szinte felét képviselik.
A javaslat kiemeli, hogy a holland nyelvoktatás elérhetőségének bővítése elengedhetetlen.
"A jelentés szerint a menekültek és a családi migránsok esetében jelentősen csökkenthető lenne a tehetségpazarlás, ha tökéletesen elsajátítanák a holland nyelvet."
A jelentés alapján a migránsok gyakran szembesülnek elutasítással a külföldön megszerzett végzettségük miatt. A holland munkaadók hajlamosak előnyben részesíteni a hazai diplomákat, még abban az esetben is, ha a migránsok jelentős tudományos háttérrel bírnak.
A migrációs tanácsadó testület újabb felmérések lefolytatását tervezi, hogy mélyebben megérthesse a probléma alapvető okait.
