Harsányi Gábor, a játékos szellemű friss nyolcvanas | ma7.sk Harsányi Gábor, a fiatalos szellemű, mindig vidám friss nyolcvanas, akinek huncutkodó természete sosem hagyja el. Az ő történetei tele vannak kalandokkal és humorral, amelyek színesítik mindenn

Még közvetlenül a COVID előtt Vaszary János Bubus című bohózatával járt Rimaszombatban Esztergályos Cecília, Straub Dezső, Böröndi Tamás és Götz Anna társaságában a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legnépszerűbb magyar színésze, Harsányi Gábor.

Számos ikonikus tévésorozatban szerepelt már. Feltűnt a Borsban, az Öregberény című sorozatban, valamint a Linda című produkcióban is, és természetesen a Família Kft.-ben is láthattuk. Az országos népszerűséget azonban az Egy óra múlva itt vagyok című sorozat hozta meg számára, ahol az alkotók által megálmodott, mindent elviselni kívánó Láng Vincét alakította.

Fejes Endre kultikus regénye, a "Jó estét, jó estét nyár" tévéfilmadaptációjának Sötétruhás fiú szerepe végigkísérte Tedd életét, olyan mély nyomot hagyva benne, hogy a történet folytatását is megalkotta. A rendszerváltás után azonban az új lehetőségek hiánya miatt beszorult egy szerepkörbe. De ekkor előtérbe került írói tehetsége, és meglepetésére kiderült, hogy ebben a műfajban is megtalálja a helyét. Harsányi Gábor bátran használja a közösségi média adta platformokat, és mai napig üzeni lelkes követőinek, hogy jól van, hálás a támogatásukért, és bízik benne, hogy még sok izgalmas feladat vár rá.

Egy különleges időszakban látta meg a napvilágot, csupán néhány hónappal a véres háború végét követően. A Rákosi-rendszer nehézségei őt sem kímélték: édesapja polgári bíróként igyekezett megőrizni méltóságát, végül szertárosként találta magát a Csepeli Sportegyesületnél, amiért már-már hálás lehetett. Ám mire ő a színpadra lépett, a magyar színház és film aranykora bontogatta szárnyait. Az irodalom iránti vonzalma a budafoki Budai Nagy Antal Gimnáziumban gyökerezett, ahol Rádics Károly, a tudós magyartanár, megfertőzte a szavak szeretetével. Gimnazista korában egy novelláját elküldte a rádióhoz, Padisák Mihály pályázatára, és a mű harmadik díjat nyert, ami nemcsak elismerést hozott, hanem lehetőséget is jelentett, hiszen Bodrogi Gyulával együtt dramatizálták a történetet a rádióban. Ez a korai siker indította el benne a színház iránti érdeklődést, így érettségi után a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol szerencsésen felvételt nyert. Főiskolás évei alatt, a hatvanas évek közepén, már több filmben is szerepet kapott, például Bacsó Péter Nyár a hegyen című alkotásában, de feltűnt A beszélő köntösben és az Egri csillagokban is. Az igazi népszerűséget 1970-ben az Én vagyok Jeromos című film hozta el számára, amely a losonci Szeberényi Lehel kisregényéből készült, és a burleszkbe ágyazott szatírában Alfonzóval játszhatott együtt.

A főiskola befejezése után Kazimír Károly a Thália Színházhoz kerül, amely abban az időben a magyar színházi élet egyik legizgalmasabb színtere. Itt számos figyelemre méltó szerepet kap: eljátszhatja Švejk szerepét Hašek klasszikusában, George-t a "Egerek és emberek"-ben, illetve Corbaccio-t a "Volponé"-ban. Shakespeare örökzöld szerelmi drámájában pedig Mercutio és Lőrinc barát karakterét is megformálja. Azonban talán legnagyobb kihívása és legfontosabb szerepe egy szerepátvétel, amely a Thália Színház legendás történetéhez kapcsolódik. A hatvanas években a színház bemutatja Örkény István Tóték című darabját, amely az akkori magyar színházi élet egyik mérföldköve, Latinovits Zoltán főszereplésével, aki az őrült Őrnagyot alakítja. Később a két színész közösen szerepel Az öreg című filmben, ami újabb mérföldkő Kazimír számára, aki az 1978-as részleges felújítás alkalmával úgy dönt, hogy Harsányira bízza Latinovits ikonikus szerepét. Az eredeti előadás további szereplői, mint Nagy Attila, Inke László és György László, visszatérnek, miközben új tehetségek is csatlakoznak, mint Pécsi Ildikó, Jani Ildikó és Szabó Gyula. Kazimír döntése végül meghozza a gyümölcsét: Harsányi, aki alapvetően harsányabb karaktert hoz, új színeket és hangsúlyokat ad az előadásnak, miközben megőrzi annak tragikomikus jellegét. Ezzel a lépéssel Kazimír nem csupán a múltat idézi fel, hanem új életet lehel egy klasszikusba, amely továbbra is hatással van a nézőkre.

Ekkor már az egyik legismertebb magyar színész tündöklése zajlik, hiszen mögötte olyan emblematikus filmek állnak, mint a "Hekus lettem", a "Kakuk Marci", valamint az 1972 júniusában debütáló "Jó estét nyár, jó estét szerelem" című tévéjáték, amely Szőnyi G. Sándor rendezésében készült és a mozik vásznaira is eljutott. Fejes Endre regénye igazi sikersorozatot teremtett, amelynek musicalváltozatát három évvel később Presser Gábor készítette, a fiatal Hegedűs D. Géza főszereplésével. A tévéfilm változatában Harsányi Gábort választják a Sötétruhás fiú szerepére, s a görög tragédiák atmoszféráját megidéző történet indítja el Harsányi pályafutásának máig tartó népszerűségét. Harsányi hűséggel viszonyul a darabhoz, és megírja annak folytatását, a "Jó estét nyár, jó estét kedvesem" című művet, amely 40 évvel később játszódik, miután a férfi, aki életfogytiglanra ítéltetett, kiszabadul a börtön falai közül. Szőnyi G.-vel néhány évvel később újra összehozza a sors, amikor a Kosztolányi Dezső regényéből készült "Néró, a véres költő" című tévéjátékban rábízza a címszerepet. Ez a szerep élete egyik csúcsának számít, mintha csak az őrült, fűzfapoétaságába beleszédült diktátornak írták volna. Poppea szerepét Sunyovszky Sylvia alakítja, míg Agrippa karakterét Máthé Erzsi kelti életre.

Az igazi nagy siker számára mégis egy korabeli szappanopera, amelyet kifejezetten az ő karakterére írtak a készítők. Ez nem más, mint az "Egy óra múlva itt vagyok", ahol Láng Vince szerepét alakítja. Vince nem vágyik hősies tettekre a második világháború kegyetlen valóságában; számára csupán a túlélés számít. A szerephez nem akármilyen kollégák asszisztálnak: Márkus László, Bessenyei Ferenc és Venczel Vera is a partnerei között van. Ahogy az aranykor szépen lassan leáldozik, úgy a szerepek is egyre inkább fogynak. A nyolcvanas évek közepe táján azonban újra lehetőséget kap, amikor a hegedülő-karatézó, de mégis ügyetlen Händel nyomozótiszt szerepét játssza a Görbe Nóra által jegyzett Linda című sorozatban. Ezen kívül kisebb szerepet vállal a "Kojak Budapesten" című vígjátékban, valamint Kósa Ferenc A mérkőzés című, a rákosizmus időszakát megidéző filmdrámájában is feltűnik. Különösen emlékezetes marad számára egy szokatlan szerep az Illetlenek című tévéfilmben, ahol anyaszült meztelenül menekül az üldözői elől. Kazimír karakterét hátrahagyva több társulatnál is megfordul: egy időre a MAFILM csapatát erősíti, majd a Nemzeti Színház tagja lesz, amíg végül a Vidám Színpadhoz nem kerül. Közben a Buda városában működő Karinthy Színház egyik alapítótagjává válik, amelyet Karinthy Márton évtizedeken át vezetett.

Mivel a szerepek elfogytak, és egyre inkább beszorul a megszokott keretek közé, ahogy az a helyi színházi környezetben gyakran előfordul, idővel egyre inkább az írásra összpontosít. C. C. Kicker álnéven krimiket alkot, miközben számos drámája is napvilágot lát. A már említett Jó estét nyár... folytatása mellett más művei is nagy népszerűségnek örvendenek a színpadon.

A Börtönszínház 2009-ben New Yorkban debütált angol nyelven, és az alkotók nagy vágyat éreznek arra, hogy mindkét drámát filmre vigyék. A COVID időszak alatt pedig ügyesen alkalmazkodtak az online világ kihívásaihoz, és rendszeresen megosztottak videókat közösségi oldalaikon, amelyeket a közönség rendkívüli lelkesedéssel fogadott.

Késve, mindössze fél órával a Bubus előadása előtt érkeztem meg Rimaszombatba, így sürgősen döntenem kellett a kiszemelt interjúalanyok között. Végül Esztergályos Cecíliára esett a választásom, amiért azóta is hálás vagyok. Ugyanakkor sajnálom, hogy nem sikerült találkoznom a többiekkel, például Harsányi Gáborral sem. A remek kondícióját látva azonban meg vagyok győződve arról, hogy ami késik, az csak késlekedik – de egyszer el fog jönni az a pillanat is!