Cím: Hamis figyelmeztetés: A gyermekszegénység nem emelkedett A legfrissebb elemzések szerint a gyermekszegénység szintje nem mutatott növekedést, ellenkezőleg, a helyzet stabilizálódott. A statisztikák alapján a korábbi aggodalmak nem igazolódtak be, és

Szalai Piroska a Facebook-oldalán megosztotta véleményét, miszerint az ATV-ben Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott interjú során a riporter téves információkat közölt a gyermekszegénység helyzetéről. Piroska azt hangsúlyozta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok szerint a gyermekszegénységi mutató 9,5 százalékról 20,9 százalékra emelkedett. Ezt a számot különösen aggasztónak találta, mivel ez az Európai Unió viszonylatában is kiemelkedően magas, amely azt jelenti, hogy minden ötödik gyermek mélyszegénységben él.

A 2023-as évben a 18 év alatti gyermekek körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázata 22,9%-ra tehető, míg az Európai Unió átlagában ez az arány 24,2%-ot mutatott. Érdekes módon, a 2024-es évre vonatkozó adatunk is változatlanul 22,9%-on áll.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben jelentős revízión ment keresztül a 2018-2023 közötti időszak adatai tekintetében. Ennek részeként a 2022-es népszámlálás adataival frissítette a mutatókat, így újraszámolta azokat. A korábbi, 21,1 százalékos érték után az újrasúlyozott szám is az uniós átlag alatt maradt, ami figyelemreméltó eredmény a statisztikai elemzések terén.

Kiemelte, hogy 2010-ben még 40,4%-os szinten voltunk. Az ezt követő időszakban, 2010 és 2023 között, 17,5 százalékponttal sikerült előrelépnünk, ami a második legnagyobb javulás a tagállamok rangsorában Lettország után. Ez a teljesítmény kiemelkedően pozitív, és soha nem tapasztalt mértékű fejlődést tükröz.

A gyermekek közül a súlyos nélkülözésben élők aránya 2010-ben még 30, százalék volt, 2024-re 10,5 százalékra mérséklődött.

- jegyezte meg Szalai Piroska.

Ezt a sikert kizárólag a kiemelkedő magyar családtámogatási rendszer, a nők és anyák munkavállalási lehetőségeinek jelentős bővülése, valamint a reálkeresetek figyelemre méltó emelkedése tette lehetővé - emelte ki.

2016 óta csupán két év volt, amikor a családtámogatások figyelembevétele nélkül az egyedülálló gyermektelenek nettó átlagkeresetének növekedése nem szerepelt az Európai Unió legjobb öt országának listáján. Tavaly a harmadik helyet foglaltuk el. Ha a családi adókedvezményeket és az édesanyák adómentességét is beleszámoltuk volna a nettó átlagkereset kiszámításába, még kedvezőbb eredményeket érhettünk volna el.

A 20-64 éves nők foglalkoztatási rátája 2024-ben elérte a 77,1 százalékot, ezzel a hatodik legmagasabb értéket képviselve az Európai Unióban. Ez a fejlődés figyelemre méltó, hiszen 2010 óta Málta után nálunk tapasztalható a legjelentősebb javulás. Érdemes megjegyezni, hogy az uniós átlag mindössze 70,8 százalék, így hazánk eredménye kiemelkedő.

- Megemlítette, hogy a szóban forgó mutató nem a mélyszegénységben élő személyek számát tükrözi, hanem azokat, akik a szegénység kockázatának vannak kitéve. Az EU és az OECD sem rendelkezik olyan, összehasonlításra alkalmas, standardizált mutatóval, amely a mélyszegénységet mérné. E problémát súlyosbítja, hogy a mélyszegénység fogalmához nem létezik egyetemes definíció, így a kutatók különböző értelmezései miatt eltérő számadatokkal dolgoznak, ami megnehezíti a hasonlóságok és eltérések vizsgálatát. Ennek orvoslására az unió a kilencvenes évek folyamán kidolgozott egy összetett mutatót, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett egyének arányát hivatott bemutatni.