A digitalizációs projektek sikeressége szorosan összefonódik a cégvezetés stílusával. A vezetők hozzáállása, döntéshozatali folyamatai és a munkatársakkal való kommunikáció mind alapvetően befolyásolják, hogy egy vállalat mennyire képes hatékonyan integrá

A Corvinus Egyetem kutatói szerint a cégek teljesítményének javítása érdekében rövid távon érdemes a feladatok hatékony kezelésére összpontosítani, míg hosszabb távon a kapcsolatok erősítése játszik kulcsszerepet a digitális transzformáció előnyös hatásainak maximalizálásában.

A digitális transzofrmáció más-más szakaszában eltérő hatást gyakorolt egy szervezet digitális átalakulására és az azáltal elérhető operatív teljesítményére, ha a menedzsment a feladatorientált és a kapcsolatorientált vezetési stílust követi, derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportjának egy friss kutatásából. Dióssy Kitti, Losonci Dávid, Aranyossy Márta és Demeter Krisztina a Journal of Manufacturing Technology Management folyóiratban a közelmúltban publikálta tanulmányát, amelyhez közel száz magyarországi gyártócéget vizsgáltak kérdőíves felmérésben egy méret és iparág szerint reprezentatív mintán.

A kutatás leglényegesebb megállapítása az, hogy a feladatorientált vezetési megközelítés jelentősen fokozza a transzformáció kedvező hatását a vállalat működési teljesítményére, míg a kapcsolatorientált stílus ezzel szemben negatív irányba befolyásolja azt.

A kapcsolatokra való fókuszálás előnyös lehet, de nem garantálja a sikert minden helyzetben.

A tanulmány szerint a feladatorientált vezetők felülről lefelé irányuló kommunikációt alkalmaznak, világos utasításokat adnak a szükséges feladatok elvégzéséhez. Nagy hangsúlyt fektetnek a rövid távú tervezésre, a személyzeti hatékonyság javítására, a szerepek és a célok tisztázására, valamint az eredmények visszamérésére.

A kapcsolatorientált vezetők ezzel szemben munkavállaló-központúak. Az alkalmazottakat szociálisan és emocionálisan egyaránt támogatják, igyekeznek egyedileg figyelni mindenkire. Olyan eszközöket alkalmaznak, mint a beosztottak felhatalmazása, támogatása, és motiválása. Céljuk elsősorban a csapatokon belüli bizalom, elkötelezettség, motiváció, együttműködés és kohézió erősítése.

Bár első pillantásra a kapcsolatorientált megközelítés tűnhet a legjobb választásnak, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a digitalizációs technológiákat bevezető cégeknél a feladatorientált vezetői stílus sokkal inkább támogatja a digitális stratégiák megvalósítását. Ezen felül ez a megközelítés pozitívan hat a digitális szervezeti és technológiai aspektusokra is. Konkrétan, ilyen típusú irányítás mellett a digitalizáció nem csupán a teljesítmény növelését segíti elő, hanem hozzájárul a költségek csökkentéséhez is, miközben olyan szolgáltatások fejlesztését teszi lehetővé, amelyek jobban megfelelnek az ügyfelek igényeinek és rugalmasabbak is.

A kapcsolatorientált vezetési stílus alkalmazása során különösen körültekintően kell eljárni, főként a digitális átalakulás kezdeti szakaszában. Ez a megközelítés ugyanis hátrányosan befolyásolhatja a szervezetek üzleti teljesítményét, különösen a minőség, a szállítási határidők és a költségek tekintetében. "A kutatásunk arra mutat rá, hogy a digitalizáció első lépései során kiemelkedő fontosságú a világos célok kitűzése, a folyamatok optimalizálása és a folyamatos nyomon követés. A digitális stratégia pedig a vállalatok digitalizációs törekvéseinek központi eleme" - mondta el Losonci Dávid docens, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének vezetője.

A feladatorientált vezetés lehetőséget teremt arra, hogy a digitalizáció révén hozzáférhetővé vált adatvezérelt döntéshozatali eszközöket a szervezet hatékonyan alkalmazza a folyamatok és az erőforrás-gazdálkodás optimalizálására. Ennek kulcsa az egyértelműen meghatározott célok kitűzése és azok folyamatos nyomon követése. Az ilyen megközelítés nem csupán a célok elérésére összpontosít, hanem biztosítja az erőforrások hatékony elosztását is, hozzájárulva ezzel a szervezet sikeréhez.

Ha a menedzsment túlságosan belemerül a feladatok mechanikus végrehajtásába, az hosszú távon hátrányosan érintheti a szervezetet. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a digitális transzformáció során a kapcsolatorientált megközelítésre való áttérés megtörténjen, hiszen ez a módszer kedvezőbb eredményekhez vezethet. Ha elmarad ez a váltás, az akár a digitalizáció hosszú távú sikerét is veszélyeztetheti.

A kapcsolatorientált vezetés javítja a szervezet alkalmazkodóképességét, erősíti a proaktivitást és a hosszú távú orientációt, ami a minőségorientáción és a költséghatékonyabb működésen keresztül támogatja a szervezet eredményességét.