Gröling véleménye szerint a "covid-amnesztia" olyan, mintha arcul csapná a betegség áldozatainak családtagjait, mégis Danko hajlandó lenne ezt a megoldást elfogadni.
Amíg Andrej Danko, az SNS elnöke, mindenáron törekszik elfogadtatni a "covid-kegyelemről" szóló törvénymódosítást, hogy ezzel megtörje Peter Pellegrini köztársasági elnök vétóját, addig az ellenzéki SaS vezetője, Branislav Gröhling hangsúlyozza, hogy ennek elfogadása "pofon lenne a betegség halálos áldozatainak hozzátartozói, az egészségügyi dolgozók és az önkéntesek számára" - derült ki az STVR O 5 minút 12 című politikai vitaműsor vasárnapi adásából.
A jobboldali pártelnök szerint a korábbi kormány covid-kezelésének felülvizsgálatával megbízott, és közvélemény számára elsősorban oltástagadó és covid-szkeptikus nézeteiről ismertté vált Peter Kotlár a tökéletes szimbóluma annak, hogy országunkban "olyan dolgokkal is foglalkoznak, amik máshol tabutémának számítanak". Bár Danko hamar a kormánybiztos védelmére szállt, mind az ő, mind pedig saját maga kapcsán leszögezve, hogy nem az oltások általános elutasítóit ismerhetjük bennük és elfogadják, hogy azok nagyon is hasznos formái a betegségekkel való megküzdésnek, ugyanakkor azt is állította, hogy "a vakcinák egyes hatásai megkérdőjelezhetőek voltak". Mindemellett azt is kiemelte, hogy az oltóanyagok esetében meg kell bizonyosodni arról, hogy azok "biztonságosak és időtállóak-e".
Gröhling erre reagálva emlékeztette a pártelnököt, hogy Szlovákiában minden alkalmazott vakcina az Európai Gyógyszerügynökség szakértői által kapott jóváhagyással rendelkezik. Ezzel szemben Kotlár állítólagos analízise, amely a vakcinák negatív hatásait taglalja, eddig soha nem került nyilvánosságra, és Gröhling elfogadhatatlannak tartja, hogy másfél év alatt nem készült el egy ilyen, a szakértők és a nagyközönség számára hozzáférhető tanulmány. Éppen ezért a kormánybiztos leváltásának lehetőségét is felvetette, mivel véleménye szerint ezzel jelentős anyagi megtakarításokat lehetne elérni.
Danko ezt követően több fontos követelést fogalmazott meg, különös figyelmet fordítva Ladislav Kamenický pénzügyminiszterre. Azt kéri tőle, hogy alakítson ki egy átfogó javadalmazási rendszert a közigazgatás számára, és ösztönözze az ott dolgozókat a teljes munkaidős foglalkoztatás irányába, a mellékes munkaviszonyt pedig csak kivételes esetekben engedélyezze. Ezzel párhuzamosan Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter irányítása alatt álló rendőrségtől azt várja, hogy a sebességmérés jogkörét a városi rendőrségekhez helyezzék át. Ez lehetőséget adna arra, hogy a büntetésekből származó bevételek az önkormányzatokhoz kerüljenek. Továbbá, a rendfenntartói erők nyugdíjrendszerének átalakítását is fontosnak tartja, hogy a városi és állami rendőrök nyugdíját egyértelmű keretek közé szorítsák.
Gröhling mindeközben a civil szervezetek tevékenységét nehezítő törvényt bírálta, az ugyanis szerinte semmiben nem járul majd hozzá az emberek hétköznapi életének javításához.
