A kitiltósdi elsősorban a fideszes szimpatizánsok körében népszerű, azonban a magyar lakosság többsége úgy véli, hogy az "önazonossági" törvény bevezetésére nem volt semmi indokolt szükség.

A menekültek, romák, ukránok és más külföldiek könnyen a "önazonossági" törvény célkeresztjébe kerülhetnek, amelyről a közvélemény többsége úgy gondolja, hogy nem volt rá szükség. A válaszok alapján világossá vált, hogy sokan attól tartanak: az önkormányzatok ezt a jogi eszközt a már amúgy is kiszolgáltatott, nehéz helyzetben lévő emberek ellen fogják alkalmazni - derült ki a lapunk számára készült Publicus-felmérésből.

A Publicus Intézet által, a Népszava megbízásából végzett júniusi reprezentatív felmérés szerint az emberek 63 százaléka úgy véli, hogy nem volt szükség a "helyi önazonosság védelméről szóló törvény" bevezetésére. A jogszabályt a nyár elején fogadta el az országgyűlés, és júliusban már hatályba is lépett. E törvény értelmében az önkormányzatok jogosultak arra, hogy korlátozzák, kik és milyen feltételekkel költözhetnek be településeikre. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter korábban kifejtette, hogy a törvény célja, hogy lehetőséget adjon a közösségeknek arra, hogy ha úgy érzik, már nem tudnak több új lakót befogadni, akkor az alkotmányos keretek között lépéseket tehessenek annak érdekében, hogy ezt megakadályozzák. Az úgynevezett "betelepülési törvény" lehetővé teszi a települések számára, hogy helyi rendeletek alapján elővásárlási jogot biztosítsanak, tiltsák a lakcímlétesítést, vagy feltételekhez kössék a beköltözést, sőt, kiterjeszthetik az adóztatást is a folyamat szabályozása érdekében.

A kérdéses jogszabály szükségességéről csupán a megkérdezettek 28 százaléka gondolja úgy, hogy valóban indokolt volt. A Fidesz szavazói között a támogatók aránya a legmagasabb, 56 százalék, míg az ellenzéki szavazók csupán 14, a bizonytalanok közül pedig 29 százalék látja így. Még ennél is kevesebben, mindössze 22 százalék, tartják helyesnek a betelepülési törvény azon rendelkezését, amely lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy adóval sújtsák az új lakosokat. A kormánypártiak körében ez az arány 38 százalék, de közülük sem minden második ember támogatja az adóztatást. Az ellenzéki szavazók között ez az arány mindössze 13, míg a bizonytalanok körében 23 százalék.

Újabb adót vezetett be az Orbán-kormány, amely szerint mindazok, akik más városba kívánnak költözni, kötelesek lesznek hozzájárulni a költözés költségeihez.

Tíz emberből négyen szeretnék, ha a településük kihasználhatná a törvény által biztosított lehetőségeket, hogy megakadályozza bizonyos egyének vagy csoportok letelepedését, esetleg feltételekhez kötné ezt a folyamatot. Ezzel szemben 53 százalék határozottan elutasította ezt a javaslatot. A kormánypárti szavazók körében 68 százalék támogatná a "kitiltósdi" intézkedést, míg az ellenzékiek közül csupán 28 százalék, a bizonytalanok között pedig 38 százalék osztja ezt a véleményt. Érdemes megjegyezni, hogy a bizonytalanok közül néhányan meggondolják magukat, amikor megtudják, hogy szakértők szerint a törvény által biztosított lehetőségek alkalmazása akár az ingatlanok értékének csökkenéséhez is vezethet. Azok közül, akik korábban azt nyilatkozták, hogy szeretnék, ha az önkormányzatuk távol tartana bizonyos csoportokat, 28 százalék visszakozik, miután tisztában vannak az árcsökkentő hatással.

A törvény szövege világosan megfogalmazza, hogy alkalmazás közben elengedhetetlen az emberi méltóság tiszteletben tartása és az indokolatlan megkülönböztetés elkerülése. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy "az egyes betelepülő csoportok preferálása vagy az eltérő feltételek alkalmazása" önmagában még nem jelenti a törvény előírásainak megsértését. Ennek fényében a kutatás során arra is kíváncsiak voltak, hogy azok a települések, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, kinek a betelepülését fogják esetleg akadályozni. A válaszlehetőségek között szerepelt az "igen" és "inkább igen", valamint a "nem" és "inkább nem". Az eredmények alapján a megkérdezettek többsége azt gondolja, hogy az önkormányzatok ezt a lehetőséget valószínűleg a már amúgy is hátrányos helyzetű emberek ellen fogják felhasználni.

A felmérés eredményei szerint a válaszadók többsége (51 százalék) a menekültek távoltartását valószínűsíti, míg a romák esetében hasonló arányban (50 százalék) érkeztek támogatások. Az arab és afrikai országokból érkező személyek 48 százaléknyi szavazatot kaptak, míg az ukránok 46 százalékot. Az önkormányzatok az ázsiaiakkal szembeni távolságtartást 44 százaléknyian valószínűsítik, míg a vendégmunkások esetében ez az arány 39 százalék. A külföldiek általános elutasítását 38 százalékra értékelték, míg a válaszadók közel egyharmada szerint a szegényeket fogják kiszorítani. Legkevésbé valószínűnek a nagycsaládosok (19 százalék), az egyedülállók (19 százalék) vagy a gazdagok (16 százalék) védelmét tartják, amikor a települések "önazonosságának" megőrzéséről van szó.

Navracsics Tibor nyilatkozata alapján elképzelhető, hogy a városok körüli ingatlanszerzési korlátozások mégsem lépnek életbe.

Bár fentebb tízből négy ember mondta, hogy szeretné, hogy az önkormányzat alkalmazza a törvényt, ha neki kellene a döntést meghoznia, csupán kicsivel több mint tízből két ember (22 százalék) akadályozná meg, hogy a közelébe, szomszédjába költözzenek "valakik". Ezt a kormánypárti szavazóknak pontosan egyharmada, a bizonytalanoknak negyede, az ellenzéki szavazóknak pedig 13 százaléka mondta. Azok körében, akik élnének ezzel a lehetőséggel, a legtöbben az arab országból érkezőket (61 százalék), az afrikaiakat és a menekülteket (59 százalék), a romákat és az ukránokat (55 százalék) tartanák távol a településükről. Minden második úgy általában a "külföldieket" nem látná szívesen a szomszédjában és majdnem ennyien (48 százalék) jelölték meg az ázsiaiakat a "kitiltáspártiak" közül. A vendégmunkásokat tízből négy ember nem látja szívesen (39 százalék), 36 százalék pedig valamilyen "egyéb" csoport ellen táplál ellenérzéseket a törvény hívei közül.