Fedezd fel a kedvenced különleges képességeit, amelyeket talán még sosem vettél észre! | ma7.sk
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak legújabb agyi képalkotó kutatása révén megalkották a kutyák agyának szaglási kapcsolathálózatának részletes térképét. Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák életkora és az agyuk formája jelentős hatással van arra, hogy a szaglással összefüggő agyi területek milyen mértékben interakcióba lépnek egymással.
A közleményben szereplő információk szerint a kutatók egy innovatív nyugalmi állapotú fMRI technikát alkalmaztak éber kutyákon, hogy feltérképezzék a szaglás funkcionális konnektivitását. A Scientific Reports című tudományos folyóirat keddi számában publikált tanulmány úttörő jelentőségű, mivel ez az első olyan kutatás, amely a kutyák esetében vizsgálta ezt a komplex hálózatot, és azt, hogy miként kapcsolódik az egyéni jellemzőkhez. Bár az ember régóta támaszkodik a kutyák páratlan szaglására, a kutatás során kiderült, hogy még mindig sok ismeretlen terület van arról, hogyan dolgozza fel az agyuk a szaglási információkat.
A közleményben Asami Nakaimuki, az ELTE Etológia Tanszék PhD-hallgatója nyilatkozik.
A kutatók először a szaglásban részt vevő agyi régiók funkcionális kapcsolathálózatát írták le egy speciális technikával, az úgynevezett nyugalmi fMRI-vel, amelyben a kutyák nem csináltak semmit, csak mozdulatlanul feküdtek nyolc percig.
A kutyák agyának sokszínűsége megnehezítette a vizsgálatot, mivel az agyformájuk az orruk hosszától és a fej formájától függően változik: lehet hosszúkás vagy éppen ellenkezőleg, gömbölyű.
A vizsgált hálózat részben összhangban állt a korábban ismert anatómiai kapcsolódásokkal, de az eredmények azt is feltárták, hogy a fiatalabb és hosszúkásabb agyú kutyák erősebb funkcionális összefüggésekkel rendelkeztek a szagló területekben, mint az idősebb, gömbölyűbb agyú, azaz rövidebb orrú társaik. A két nem között nem tapasztaltak eltéréseket. "Ez összhangban van a viselkedéskutatás korábbi megállapításaival" – fejtette ki Andics Attila, az MTA Nemzeti Agykutatási Program kutyák szaglásával foglalkozó csoportjának egyik vezetője a közleményben.
- teszi hozzá. Érdekes módon a kutatók felfigyeltek arra, hogy a két agyfélteke között, a szaglásért felelős agyi régiókban kiemelkedő kommunikáció figyelhető meg, amely nemcsak rágcsálókon, hanem még a szaglás nélkül született embereken is megfigyelhető. Nakaimuki véleménye szerint "ez az emlősök agyának alapvető konfigurációja lehet." "A kutyák híresek a kiváló szaglásukról, és most már tudjuk, hogy nem csupán az orr hosszúsága számít. A szaglóhám mérete mellett az agy formája is befolyásolja a szaglással kapcsolatos agyi régiók közötti interakciót" - összegzi Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék vezetője. "A következő lépés az lesz, hogy megvizsgáljuk, mi történik ezekkel a neuronális hálózatokkal, amikor a kutyák szagokkal találkoznak, például egy feladat keretében" - teszi hozzá.
