Eltűnt épületek nyomában - A Budai Helyőrségi Kórház nyomozása A múlt titokzatos világába kalauzol minket a Budai Helyőrségi Kórház története, amely a főváros szívében rejtőzik. E rejtett épület nem csupán falakból áll, hanem az idővel és emlékekkel teli
A 19. század végén a nagyobb katonai bázisokon kórházakat létesítettek, hogy a sebesült katonák megfelelő ellátásban részesüljenek, és az egészségügyi személyzet szakszerű képzését biztosítsák. Ennek szellemében, 1870-ben a katonai kincstár határozott a XVII. Császári és Királyi Budai Helyőrségi Kórház megépítéséről, amely a katonai egészségügy fejlődésének fontos mérföldkövévé vált.
Az intézmény alapításának helyszíne a mai Alkotás utca nyugati oldalán található, egy olyan területen, amely akkoriban még alig volt beépítve.
A bécsi műegyetem professzora, Dodier által megálmodott kórház a historizáló stílusban valósult meg. A korabeli megszokott pavilonos elrendezéstől eltérően, ez a létesítmény tömbösített, zárt struktúrával rendelkezik. Az épületeket összekötő folyosók révén egy modern és hatékony betegellátási rendszer jött létre. Az intézmény kapacitása közel 700 beteg fogadására volt képes.
Az Alkotás utca felől nyílt a kétemeletes, timpanonos tetővel díszített főépület, amely a kórház központja és főépülete is volt egyben. Mögötte három egyforma és két, keresztalaprajzú, háromemeletes nagy tömb kapott helyet. Utóbbi két épület kiemelkedett a többi közül, hiszen azokat négy, harangtoronyra emlékeztető, mozgalmas tető koronázta. Az akkoriban modernnek számító gyógyintézet még kápolnával is rendelkezett. Később, a két világháború között a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium megszerezte az intézettel szomszédos, Királyhágó utcáig tartó telket. 1939-ben új kórházat emeltek itt Tabéry Iván tervei alapján. Az új, funkcionalista modern épületet kétszáz ágyasra tervezték.
A német megszállás idején a kórház dolgozói bátor lépéseket tettek, amikor számos neves személyiséget, köztük Karinthy Frigyest, Latabár Kálmánt és Básti Lajost bújtattak el. Budapest ostroma alatt a kórház környéke a harcok forró pontjává vált. A Déli pályaudvart célzó légitámadások során a bombaszőnyegek, amelyek nem ritkán célt tévesztettek, komoly károkat okoztak az épületek tetején és felsőbb szintjein, ám meglepő módon az épületek nem omlottak össze, ahogyan azt sokan gondolták. A visszaemlékezők két bombatámadásról tettek említést, amelyek csupán a legújabb, Királyhágó utcai épületet, valamint a déli szárny első emeletét érintették.
A háború következtében a részben megrongálódott épületek sorsa megpecsételődött: nem állították helyre őket, hanem rommá nyilvánítva lebontották. Mindössze a modern szárny, valamint a Böszörményi útra néző nyugati épület úszta meg a pusztítást. Ezen utóbbiban található a helyőrségi kórház egykori kápolnája, amelyet a Budahegyvidéki Evangélikus Gyülekezet állított helyre. Az államosítást követően azonban a kápolna elvesztette eredeti vallási jellegét, és egészségügyi célokra használták. A kórház többi épületének helyén viszont egy modern, historizáló környezetbe nem illeszkedő honvédségi lakótelep nőtt ki a földből. A megmaradt, Tabéry Iván által tervezett modern szárny pedig 1984-ben új életre kelt, és továbbra is egészségügyi funkciót lát el, ezzel megőrizve a múlt emlékét a ma világában.
A Budai Helyőrségi Kórház emléke mára szinte teljesen eltűnt Budapest térképéről. Ám egykori jelentőségét a magyar katonai egészségügy fejlődésében és a város történetében nem lehet elfelejteni.
