A kávé ára az egekbe szökött, miközben a világ másik felén pusztító áradatokkal harcoltak az emberek.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) 2024 novemberi jelentése szerint valószínűleg az idei lesz a mérések kezdete óta a legmelegebb év, és egyben az első, amelynek átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A bolygó átlaghőmérsékletének növekedése még 2023-hoz viszonyítva is rendkívül gyors, még a klímakutatók sem pontosan értik, miért ennyire gyors a melegedés. A növekvő átlaghőmérsékletek mellett számos más jele is van a klímaváltozásnak, a csapadékeloszlás jelentősen megváltozott, hirtelen kialakuló heves esőzések, trópusi ciklonok hoznak áradásokkal járó pusztítást, miközben hőhullámok, aszályok, bozót- és erdőtüzek jelentik a másik végletet. Az emberiség politikai akarat híján folyamatosan halogatja azokat a lépéseket, amelyekkel lassítani tudná a felmelegedés ütemét, és egyelőre az alkalmazkodásért sem tesz eleget.
A környezeti és gazdasági célok gyakran ütköznek egymással. Számos szakértő véli úgy, hogy a mezőgazdaság zöldítése jelentős előnyöket hozhat a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében és a biológiai sokféleség védelmében. Azonban az ehhez szükséges állami és uniós intézkedések nem mindig nyerik el a gazdálkodók támogatását, hiszen sokan a megélhetésükért aggódnak. Az új vagy éppen a már megszokott gazdálkodási technikákra való áttérés kezdetben nem garantálja a pénzügyi sikert, különösen akkor, ha a kormányok nem nyújtanak megfelelő támogatást ehhez. 2024 elején például a francia mezőgazdasági közösség nagyszabású demonstrációkat szervezett, miután a kormány csökkenteni kívánta a dízelolajra vonatkozó támogatásokat, miközben az élelmiszerárak rendkívül alacsonyak voltak.
Minden korábbinál magasabbra szökött idén a kávé ára, mert szinte az összes nagy kávétermesztő régiót szárazság sújtotta. Brazília leginkább az arabica nevű fajtában utazik, de az aszály miatt a szokásos termésmennyiségnél körülbelül 25 százalékkal kevesebbet tudtak csak betakarítani a mostani szüreten. Vietnámban, ahol az instant kávék alapanyagául szolgáló fajtát, a robustát termesztik nagy arányban, szintén az időjárás vitte el a termés nagy részét. Egy hosszabb aszályos időszak után szokatlanul heves esőzések érték el a térséget, ami károsította a kávéültetvényeket is. Indiában is jelentősen visszaesett hasonló okokból a termésmennyiség és a minőség is, az ottani termesztők dolgát a különböző kórokozók és a vadvilággal való konfliktusok is nehezítették. Az arabica egy év alatt körülbelül 70 százalékkal lett drágább, míg a robusta ára megduplázódott. A kakaóbab ára is jelentősen megemelkedett, jó részben ezt is az eltérő mintázatú időjárás alakította ki, nyugat-afrikai termőterületek szenvedték meg a szárazságot.
Több mint ezer csapadékmentes nap után február 1-jén a katalán kormány állami vészhelyzetet hirdetett a súlyos szárazság következményeként, amelyet 15 hónapon át érvényben tartanak. Néhány területen három évig nem érkezett eső, és az állami statisztikák szerint a vízkészletek csupán 16 százalékra csökkentek. Barcelona vízellátásában kulcsszerepet játszó egyik legnagyobb víztározó vízszintje mindössze négy százalékra csökkent. A vízhiány miatt a kormány szigorú vízkorlátozásokat vezetett be: a lakosok napi vízfogyasztását fejenként kétszáz literben maximálták. A kivételektől eltekintve bezártak az uszodák, tilos a magánmedencék feltöltése, az öntözés mértékét csökkenteni kellett a mezőgazdaságban és a közparkokban is, emellett autómosásra vonatkozó korlátozásokat is bevezettek.
Az Egyesült Arab Emirátusokat és környező országokról a szárazságra asszociálunk, jogosan, hiszen évi 100 milliliternyi csapadék az átlagos - de időnként ott is kell számolni árvízzel. Áprilisban közel egyévnyi esőmennyiség árasztotta el néhány óra alatt Dubajt. Víz alá kerültek az ilyen lehetőségre nem felkészült utcák és a nemzetközi repülőterek. A sok csapadékért egy az Arab-félszigeten átvonuló viharrendszer volt a felelős, de felmerült, hogy emberi beavatkozás hatására hullott az eső. Az Emirátusokban bevett módszer, hogy repülőgépekről szórnak olyan anyagokat a felhőkbe, amelyekkel a csapadékképződést segítik.
Az április végi vietnámi halpusztulás jó példája annak hogy alaposan mellé lehet lőni a vízgazdálkodással, ha egyszerre több igényt próbálnak kielégíteni. A Dong Nai tartományban található Song May felületét szinte teljesen beborította a milliónyi haltetem. Egy hőhullám miatt megbuggyant a víz és oxigénhiány lépett fel. A tározóban túl kevés víz volt ahhoz, hogy ennyi halnak megfelelő életkörülményeket biztosítson. A víztározó üzemeltetői viszont nem rájuk gondoltak, hanem a tározó alatt aszálytól sínylődő mezőgazdasági területre, így jelentős mennyiségű vizet engedtek ki.
Egy trópusi ciklonnak köszönhetően májusban Kenya és Tanzánia is hatalmas árvizet volt kénytelen átvészelni. A heves esőzés, amelyet kutatók a klímaváltozásnak tulajdonítottak, az áradásokon kívül földcsuszamlást is okozott, és összesen legalább 257 halálos áldozattal járt. A településeket, utakat elöntő, gátakat átszakító árvíz miatt 55 ezer embert telepítettek ki.
Brazília Rio Grande do Sul államát májusban rendkívüli esőzések sújtották, amelyek súlyos áradásokhoz és földcsuszamlásokhoz vezettek, több mint 600 ezer ember ideiglenes kitelepítését kényszerítve ki. A heves esőzések következtében a gátak átszakadtak, és a katasztrófának 181 halálos áldozata volt, amelyet az ország legrosszabb ilyen jellegű eseményének tartanak az elmúlt nyolc évtizedben. Az események hátterében a klímaváltozás hatásai is felsejlenek: egy 2015-ös tanulmány előrejelzése szerint a déli államokban akár 15 százalékkal is megnövekedhet a csapadék éves mennyisége, ami tovább fokozza a hasonló természeti katasztrófák kockázatát.
Idén a hurrikánszezon különösen korán kezdődött az amerikai térségben. Az első jelentős vihar, Beryl, máris jelentős pusztítást végzett, amikor átszelte a Kis-Antillák szigeteit. Barbadost, Grenadát, Saint Vincentet és a Grenadine-szigeteket különösen súlyosan érintette, emellett Venezuela partjait is megtépázta, mielőtt Jamaikán áthaladt volna. Bár amikor elérte Mexikó Yucatán-félszigetét, már gyengébben érkezett, még így is kárt okozott. Azután, a Mexikói-öböl meleg vizein ismét megerősödött, majd Texasra csapott le, ahol viharos áradásokat idézett elő, és több mint egymillió ember maradt áram nélkül.
A Karib-tenger varázslatos világában, Panama egyik szigetes öblében, a Guna Yalában számos gyönyörű trópusi sziget bújik meg. Ezek közül azonban Cartí Sugtupu, a mindössze 1300 lakosú sziget, egy egészen más történetet mesél el. A sziget szinte minden négyzetmétere bádogviskókkal van tele, és a természet szépségei mellett a túlélésért folytatott harc is jelen van. A sziget sorsa komoly kihívásokkal néz szembe, hiszen a globális felmelegedés következtében olvadó jégsapkák és a fokozódó szélsőséges időjárás miatt a tengerszint egyre gyorsabban emelkedik. Ezek a körülmények már-már elviselhetetlenné teszik az életet Cartí Sugtupun. A panamai kormány 2015 óta kitelepítési programot indított, amelynek hatására a lakosság jelentős része kénytelen volt elhagyni otthonát. A sziget lakóinak története és a hely kihívásai részletesen bemutatásra kerültek cikkünkben.
A globális felmelegedés szempontjából jelentős üvegházhatású gázok közül kiemelkedő szerepet játszik a metán, amely hatalmas mennyiségben halmozódott fel a grönlandi jégtakaró alatt. Ez egy igazi 22-es csapdájának is tekinthető: ahogy a hőmérséklet emelkedik - különösen a sarkvidéki területeken, ahol a változás a leggyorsabb -, úgy egyre több metán szabadul fel az olvadó gleccserek mélyéről. Ez a gáz a légkörbe jutva még inkább fokozza a felmelegedést. A grönlandi jégtakaró megfigyelési programja szerint a jégtakaró tömege 1996 óta folyamatosan csökken, és az 1986 óta felhalmozott veszteség már megközelíti a hatbillió tonnát.
Kalifornia erdős tájai 2023 december 24. óta szinte folyamatosan lángokban álltak, a statisztikák szerint közel nyolcezer kisebb-nagyobb tűzesetet jegyeztek fel az államban, amelyek összesen 425 ezer hektár területet perzseltek fel. Meglepetésre, az emberi áldozatok száma mindössze egy főre korlátozódott. A legnagyobb tűz, amely Butte és Tehama megyéket sújtotta, július végén tört ki, és több mint 167 ezer hektáron pusztított, a szárazság miatt pedig a lángok rendkívül gyorsan terjedtek. Ez a tűzeset Kalifornia történetében a negyedik legnagyobb erdőtűzként vonult be a köztudatba, 709 épületet semmisítve meg. A tűz keletkezésének hátterében gyújtogatás állt, ami újra felveti a természetvédelmi és közbiztonsági kérdéseket az érintett területeken.
Szeptember közepén Közép-Európa jelentős részét sújtotta a Borisz ciklon, amely komoly károkat okozott a régióban. A mediterrán térségből kiinduló ciklon hatalmas mennyiségű csapadékot zúdított a Duna vízgyűjtő területére. Volt olyan hely, ahol mindössze három nap leforgása alatt félévnyi csapadék, körülbelül 400 milliméter eső esett. Először Alsó-Ausztriában lépett fel árhullám, majd Csehországban is kiöntöttek a folyók. Az áradat aztán átterjedt a szomszédos országokra, így Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia is megérezte a hatásait. Az áradások következtében összesen 27 ember életét vesztette, és több ezer lakost kellett ideiglenesen evakuálni.
A szeptemberben kialakuló Helene hurrikán az Egyesült Államok elmúlt ötven évének egyik leghalálosabb hurrikánja volt, több mint 160 áldozattal járt. A négyes erősségű hurrikánt szeptember 26-án ért partot Floridában, és haladt tovább északra, a szárazföld belseje felé, majd az Appalache-hegység fölé érve kiadós esőzést okozott, ami pusztító áradásokkal, földcsuszamlásokkal járt együtt. Georgia állam legnagyobb városában, Atlantában az ítéletidő két nap alatt 280 milliméter esőt hozott, amivel az, 1886-ból származó csapadékrekord dőlt meg. Észak-Karolinában volt olyan település, Spruce Pine, ahol keddtől szombatig 610 milliméter csapadékot jegyeztek fel.
A felmelegedés leginkább az elvileg fagyos, jeges vidékeken érhető tetten. A magashegységekben található gleccserek évről évre zsugorodnak. Idén a Svájci-Alpokban található Rhône-gleccser kapott nagy publicitást, ami egy év alatt 2,4 százalékát veszítette el, ráadásul még a Szaharából odafújt homok is gyorsította az olvadását. Volt, olyan turista, akit a sírás kerülgetett, látva, hogy mi történt a gleccserrel. A régióban a felmelegedés kétszeres ütemű a Föld átlagához képest, a svájci gleccserek két éve alatt víztömegük közel tíz százalékát veszítették el.
Október 29-én Spanyolország keleti területein szinte egy teljes évnyi csapadék zúdult le mindössze egy nap alatt. Ezt követően a napokban újabb villámárvizek törtek ki, súlyos következményekkel járva a régió számára. Az események a történelem egyik legnagyobb természeti katasztrófájához vezettek, amely Valenciában okozta a legnagyobb rombolást, és sajnos 234 ember életét követelte.
Az iskolában mindenki megtanulja, hogy a dél-amerikai Amazonas a Föld legbővízűbb folyója, amelyet rengeteg kisebb-nagyobb vízfolyás táplál. Ezért is megdöbbentő azokat a képeket látni, amelyek mellékfolyók kiszáradt medreit mutatják. A Cemaden, Brazília katasztrófafigyelő központja szerint az ország az 1950-es feljegyzések kezdete óta a legsúlyosabb szárazsággal küzdött 2024-ben. Két egymás utáni évben is szélsőséges aszály volt, ami az ország közel 60 százalékát érintette. A fővárosban, Brasíliában például több mint 140 napon át nem esett csapadék. Több mellékfolyón, mint például a Rio Negrón vagy a Solimõeson rekordalacsony vízállást mértek, a medreik szinte hihetetlenül kicsire húzódtak össze. Az alacsony vízállás nemcsak az ökoszisztémát zavarta meg, de a helyi közösségek életére is kihatott, sokaknak a folyó az egyetlen járható közlekedési útvonaluk, amelyen élelmiszert, gyógyszert és egyéb hasznos cikkeket tudnak szállítani.
A Jamuna folyó Új-Delhin keresztül folyik át, és nemcsak azért fontos, mert az indiai főváros ivóvízellátásának egy részét biztosítja, de a hindu lakosság szentként is tiszteli, gyakran merülnek meg benne szertartásosan és halottak hamvait is bele szokták szórni. Novemberben viszont fehér, mérgező habfelhők borították be a folyót. Bár több tucat szennyvíztisztító telepet létesítettek már a Jamunán, az mégis egyre szennyezettebb az Új-Delhi körüli ipari létesítményeknek, a mezőgazdaságból származó, bemosódó növényvédő szereknek köszönhetően. A hatóságok a habot vegyszerekkel próbálták semlegesíteni, míg a lakosságot barikádokkal tartották távol a folyótól. Nem sikerült mindenkit, volt, aki a hagyományokat meg nem törve, így is belekortyolt.
Az emberiség jelenlegi célja, hogy elhagyja a fosszilis energiahordozók használatát, és átváltson a megújuló energiaforrásokra, amelyeket környezetbarát alternatívaként tartanak számon. A világ különböző pontjain hatalmas napelemparkok és szélerőművek tűnnek fel, amelyek igyekeznek kihasználni a természet adta energiát. Ám ezek az energiaforrások nem mentesek a kihívásoktól: időjárási viszontagságoknak vannak kitéve, ami jelentős hátrányt jelent. Például az idei decemberben az Egyesült Királyságban a Darragh vihar, amely heves esőzésekkel és erős széllökésekkel érkezett, komoly károkat okozott a napelemparkok infrastruktúrájában.
