Egy német kezdeményezés szerint a menedékkérők számára nem segélyt, hanem visszatérítendő kölcsönt kellene nyújtani.

Két türingiai szociáldemokrata tartományi képviselő egy merész javaslattal állt elő: szerintük a nagykorú menedékkérők, a hivatalosan elismert menekültek, valamint a nem uniós államokból érkező külföldiek a jövőben visszafizetendő kölcsön formájában részesülnének a szociális juttatásokban.

Érdekes fordulat, hogy a javaslat nem a szélsőjobboldali AfD vagy a középjobb oldaláról származik, hanem a szociáldemokraták kezdeményezésére született. Két türingiai képviselő, Matthias Jendricke és Marko Wolfram, álltak a javaslat mögött, ami meglepő lehet a politikai tájékozódók számára.

"Berlin politikai vezetése végre elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol sürgős és valódi reformokra van szükség, nem pedig a jelenlegi, egyre inkább működésképtelenné váló rendszer apróbb javítgatására" - nyilatkozta Matthias Jendricke, Nordhausen kerületi önkormányzati képviselő. "Azok, akik hazánkba érkeznek, és nem járultak hozzá a rendszer fenntartásához, csupán kamatmentes kölcsön formájában részesülhetnének szociális juttatásokban."

Jendricke véleménye szerint, ha valaki gyors ütemben vállal társadalombiztosítási járulékköteles munkát, akkor csak a kapott juttatások egy részét lenne köteles visszatéríteni. Emellett a gyors visszafizetést választók számára kedvezmények is elérhetőek lennének.

A menekültek esetében a kölcsön összegének felét elengedném, amennyiben egy éven belül sikerül elhelyezkedniük és nyelvvizsgát tesznek. Jendricke emellett azt javasolja, hogy a gyermekek iskolai végzettségét a szülőknek visszafizetési bónusszal ismerjék el.

Marko Wolfram, a thüringiai Saalfeld-Rudolstadt körzet SPD-s körzetvezetője szintén támogatja a javaslatot. A cél az, hogy a migránsokat gyors munkába állásra ösztönözzék - magyarázta. Ez pozitív ösztönzést teremtene a gyorsabb integrációra.

Ehhez viszont még néhány kihívást le kell győznünk.

A menedékkérők kezdetben nem kezdhetnek el dolgozni, amint megérkeznek az országba. A munkavállalási tilalom következtében kénytelenek szociális juttatásokat igénybe venni, ha nem áll rendelkezésükre elegendő saját forrás. Ha az érintett személy befogadóközpontban él, a munkavállalási tilalom további hat hónappal meghosszabbodik. Ezt követően pedig a munkavállaláshoz az illetékes bevándorlási hatóság engedélye is szükséges.

A menekültügyi eljárás lezárását követően a munkaerőpiachoz való hozzáférés a mindenkori tartózkodási státusztól függ. Ehhez először konkrét állásajánlatot kell benyújtaniuk, ami a gyakorlatban számos nehézséggel jár.

Sok bevándorlási hivatalban, főleg a nagyvárosi központokban, szinte lehetetlen időpontot foglalni az állásajánlatok benyújtására. Még ha valakinek sikerül is időpontot kapnia, egy újabb lépés vár rá: a szövetségi munkaügyi hivatalnak előbb alaposan meg kell vizsgálnia a munkajogi követelmények betartását, mielőtt kiadná a szükséges engedélyt.

A Pro Asyl egyesület aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a bevándorlási hatóságnál gyakran nem elérhetőek szabad időpontok, valamint hogy a kérelmek kezelése rendkívül hosszú időt vesz igénybe. Ennek következményeként számos állásajánlat kárba vész.

A gyakorlat rámutat arra, hogy számos munkáltató a bonyolult jogi keretek miatt gyakran tartózkodik a „megtűrt személyek” foglalkoztatásától. Számukra az önálló vállalkozói tevékenységek, mint például az utcai étkezés vagy a futár- és taxiszolgáltatás, általában nem engedélyezettek.

Az úgynevezett biztonságos származási országokból – mint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Ghána, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szenegál és Szerbia – érkező menekültek esetében a menekültügyi eljárás során, valamint az elutasítás után is teljes körű munkavállalási tilalom lép életbe. Csak azok a személyek, akik rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel, jogosultak munkát vállalni.

Az állampolgári támogatásokra fordított költségek 2024-ben elérték a 46,9 milliárd eurót. A szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint a közel négymillió kedvezményezett közül körülbelül 47 százalék külföldi állampolgár, és ezen belül a menekültek aránya 30 százalékot tesz ki.

Az Ukrajnából menekült 1,2 millió háborús elől menekülő közül a legnagyobb csoportot alkotják az ellátottak. E csoportnak csupán egyharmada aktívan dolgozik, ezért 693 ezer ukrán állampolgár igényel állampolgári támogatást. Érdekes módon közülük 497 ezren legalább részben munkaképesnek számítanak. A szociális minisztérium becslése szerint számukra körülbelül 6,3 milliárd euró áll rendelkezésre.

Legutóbb az ukrán menekültek mentesítésének megszüntetésére szólítottak fel, és a továbbiakban nem adnának nekik azonnal állampolgári támogatást, hanem csak a menedékkérőkről szóló törvény szerinti ellátásokat. Bajorország miniszterelnöke, Markus Söder (CSU) is emellett foglalt állást.

A két türingiai SPD-s tartományi képviselő hangsúlyozza, hogy elvi alapokon nem szándékoznak csökkenteni vagy megtagadni a külföldiek és menekültek szociális juttatásait. A kiskorúak számára nyújtott támogatásokat továbbra is visszafizetési kötelezettség nélkül kellene biztosítani. "A célunk kizárólag az, hogy elősegítsük az új bevándorlók integrációs hajlandóságát" - mondja Wolfram. Éppen ezért a visszafizetésnek egy tágabb kereteken belül kell megvalósulnia.

Eddig az AfD, az ellenzéki párt, fogalmazta meg a legszigorúbb követelményeket. Ők arra kérik a döntéshozókat, hogy az "aktiváló alapbiztosítást" kizárólag azon külföldiek számára biztosítsák, akik legalább tíz éve dolgoznak és rendelkeznek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel. Továbbá, javasolják, hogy az ellátás időtartamát legfeljebb egy évre korlátozzák.