Az egészségügyi szempontokat figyelembe véve érdemes megfontolni, hogy a fagylalt és a növényi tej fogyasztása milyen kockázatokkal járhat. Míg a fagyi ízletes frissítő lehet a nyári napokon, tartalmazhat magas cukortartalmat és adalékanyagokat, amelyek n
Egy új tanulmány szerint potenciális egészségügyi kockázatok kapcsolódnak a karragénhez (vörös algából származó adalékanyag), amelyet sűrítőként használnak számos élelmiszerben, például fagylaltokban és növényi alapú tejekben.
A kutatók megállapították, hogy a vizsgálatban részt vevő túlsúlyos emberek, akik karragént tartalmazó ételeket fogyasztottak, inzulinrezisztenssé váltak, és több gyulladás jeleit mutatták.
"A túlsúlyos résztvevőknél végzett kutatás során megfigyelték, hogy a karragén expozíciója az egész szervezetet érintette, és a máj inzulinérzékenysége csökkent. A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy sürgősen további vizsgálatok szükségesek az olyan élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékelésére, amelyeket a fogyasztók általában ártalmatlannak tartanak."
A BMC Medicine tudományos folyóiratban nemrégiben publikált kutatás egy randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálat keretében zajlott, amelyben húsz fiatal, egészséges férfi vett részt. A kísérlet során a résztvevők napi kétszer 250 milligramm karragént vagy placebót kaptak, és ez a kezelés két héten át tartott.
A tanulmány legfontosabb megállapításai között szerepelt az inzulinérzékenység mérése különböző tesztelési módszerekkel, mint például az orális glükóztolerancia-teszt. Noha a résztvevők körében nem észleltek jelentős eltéréseket az inzulinérzékenység szintjén, a testtömeg-index (BMI) és a karragén vagy placebo-kezelés közötti kölcsönhatások figyelemre méltóan érdekes eredményeket hoztak.
A túlsúlyos egyének esetében a karragén használata összefüggésbe hozható az inzulinérzékenység csökkenésével, a megnövekedett agyi gyulladással, valamint a gyulladásos markerek - mint például a C-reaktív fehérje és az interleukin-6 - emelkedett szintjével. Ezen kívül a karragén fokozhatja a bél permeabilitását is, ami arra utal, hogy az emésztőrendszer könnyebben engedi át a különböző anyagokat a vérkeringésbe. A kutatás eredményei azt is jelzik, hogy a karragénnal való expozíció immunsejt-aktivációt idéz elő, valamint a fehérvérsejtekből származó gyulladáskeltő fehérjék szintje is megnövekszik.
Korábbi kutatások már kimutatták a karragén kapcsolatát fokozott metabolikus kockázatokkal, gyulladással és bélrendszeri problémákkal, azonban az ezek mögött meghúzódó pontos molekuláris mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Bár az állatkísérletek már korábban is utaltak arra, hogy a karragén glükóztolerancia-csökkenést idézhet elő, és súlyosbíthatja a magas zsírtartalmú étrend káros hatásait, ez a tanulmány az egyik első klinikai vizsgálat, amely az adalékanyag emberi glikémiás válaszára gyakorolt hatását vizsgálta.
A kutatók további vizsgálatokat sürgetnek a karragén és hasonló adalékanyagok hosszú távú egészségügyi hatásainak feltárása érdekében, különösen a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából magasabb kockázatú populációkban.
A karragén meglehetősen gyakori a nagyon feldolgozott élelmiszerekben, például tejtermékekben (csokoládétej, fagylalt) és növényi alapú tejekben - mondta Stephanie Schiff, a Huntingdon Kórház (Northwell Health, New York) regisztrált dietetikusa és cukorbetegség-kezelési szakértője a The Epoch Timesnak.
A szakértő véleménye szerint az adalékanyagok könnyen kikerülhetők, amennyiben a fogyasztók a természetes, lehetőleg minimálisan feldolgozott élelmiszerekre építik táplálkozásukat.
"Amennyiben egy élelmiszeripari termék gyártásra kerül, és olyan összetevők szerepelnek benne, amelyek ismeretlenek vagy nehezen kiejthetők, akkor nagy valószínűséggel erősen feldolgozott élelmiszerről van szó, amely tartalmazhat karragént" - magyarázta Schiff. "Ha pedig egy csomagolt termék krémes vagy sűrű állagú, érdemes alaposan átnézni a címkét; elképzelhető, hogy karragén is található benne."
Bár az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) zöld utat adott a karragén használatának, fontos megjegyezni, hogy ennek az adalékanyagnak nincs tápértéke. Schiff javaslata egy teljes értékű, növényi alapú étrend követése, amely kerüli a karragént, valamint más potenciálisan káros adalékanyagokat. Karragén helyett olyan alternatív anyagok, mint a gellán, szentjánoskenyér, guár és xantán gumi, biztonságosabb választások lehetnek, mivel ezek nem rejtenek magukban hasonló egészségügyi kockázatokat. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az organikus jelölés nem biztosít garanciát arra, hogy a termék mentes a karragéntől.
Az átlagos nyugati étrend karragéntartalma 250 milligrammtól 2-4 grammig terjedhet személyenként naponta. A kutatások szerint a karragén a negyedik leggyakrabban fogyasztott élelmiszer-adalékanyag a Crohn-betegséggel küzdő gyermekek körében.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) jelenleg lehetővé teszi a karragén alkalmazását az organikus élelmiszerekben, mégpedig annak ellenére, hogy a Nemzeti Organikus Szabványügyi Tanács (NOSB), amely egy szövetségi tanácsadó testület, ellene foglalt állást.
Schiff véleménye szerint a fogyasztóknak érdemes alaposan megismerkedniük a feldolgozott élelmiszerekben előforduló különféle adalékanyagokkal is. Ezek közé tartoznak többek között:
