Elképesztő, ami hazánkban történik: már ennyit kell kiadni egy hektár földért - Agrárszektor.

Csoportos kedvezmények már 2 főtől elérhetőek: Ha 2 fő jelentkezik, 10% kedvezményben részesülnek. 3 fő esetén a kedvezmény 15%, míg 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezményt kínálunk! Kistermelők és fiatal gazdák számára most csupán 64.900 Ft + áfa áron lehetőséget biztosítunk arra, hogy részt vegyenek az év egyik legjelentősebb és legelismertebb agráreseményén!

2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján összességében 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél. Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15%-os, a gyep 10%-os, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból. Gyümölcsösből 36%-kal, szántóból 18%-kal, szőlőből 1,5%-kal több, míg erdőből 3,3%-kal, gyepből 4,1%-kal kevesebb területet adtak el, mint 2023-ban.

A tavalyi évben a mező- és erdőgazdasági ingatlanok árai - az előző két év 12%-os, majd 7,9%-os emelkedése után - átlagosan 4,6%-kal haladták meg az azt megelőző év szintjét. Érdekes megfigyelni, hogy a drágulás üteme, a gyümölcsösök kivételével, minden egyes művelési ágnál elmaradt a korábbi évekhez képest. A szántóföldek átlagára 2023-hoz viszonyítva 5,3%-kal emelkedett, míg a gyümölcsösök ára 6,1%-kal nőtt. A gyepterületek 3,3%-os, a szőlő- és erdőterületek pedig egyaránt 2,6%-os emelkedést mutattak a tavalyi évhez képest.

Egy hektár szántóföld ára 2024-ben átlagosan 2,4 millió forintra rúgott. A legmagasabb költséggel a szőlő művelési ága járt, hiszen egy hektár szőlőültetvényért 3,5 millió forintot kellett kifizetni. Ezzel szemben a gyümölcsösök hektáronkénti ára 3,2 millió forintra emelkedett. Érdemes megjegyezni, hogy ezen két művelési ágnál az árat jelentősen befolyásolja az adott földterületen található ültetvény értéke. A gyep hektáronkénti átlagára 1,3 millió forint volt, míg az erdők esetében 1,2 millió forintra becsülték az árat.

2024-ben a vármegyék túlnyomó többségében emelkedett az értékesített területek nagysága az előző évhez képest. A legkiemelkedőbb növekedést Hajdú-Bihar megyében tapasztalták, ahol a területforgalom 60%-kal bővült. Ezt a trendet követte Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyék, melyek egyaránt 31%-os növekedést könyvelhettek el. Ezzel szemben Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyékben a termőföldforgalom jelentős, több mint 20%-os csökkenést mutatott.

A legtöbb termőföldet, 7100 hektárt Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg megye következett 6800 hektárral, majd Hajdú-Bihar megye 6000 hektárral és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 5900 hektárral

- a kiadvány tartalmából vált nyilvánvalóvá.

A többi vármegyében 2024-re a termőföldforgalom 5000 hektár alatt maradt. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területekhez viszonyítva Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb az értékesítési volumen aránya, amely elérte az 1,5%-ot. Ezzel szemben Komárom-Esztergom és Baranya vármegyékben a cserélődő területek aránya mindössze 0,5%, illetve 0,7% volt. Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása a következőképpen alakult:

Az értékesített szántók átlagára 2024-ben, vármegyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, ezekben a térségekben 2,8-3,1 millió forint/hektár közötti áron cseréltek gazdát a földek. Ezzel szemben a legalacsonyabb árak Nógrád, Zala és Heves megyékben regisztrálták, itt a szántók átlagosan 1,3-1,7 millió forint/hektár közötti áron mentek. A többi vármegyében az árak 1,8-2,7 millió forint/hektár között alakultak.

A vármegyei átlagárak alakulását az adott évben piacra kerülő földterületek ára befolyásolja. A földek minősége és különféle tényezők figyelembevételével nemcsak a vármegyék között, hanem az egyes vármegyék határain belül is jelentős eltérések tapasztalhatók az árakban.

A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. Hajdú-Bihar vármegyében pedig a Hajdúszoboszlói és Debreceni járásokban is közel 5 millió forint/hektáros átlagáron keltek el a szántók.

A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. Olyan, a vármegyén belüli területi egységek, melyek elsősorban a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, és e szempontok szerint viszonylag homogén területi egységek. 2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár). Békés vármegyében 1,6 millió, Pest vármegyében 1,5 millió forinttal több volt a jobb adottságú tájkörzetek (Békési síkság, Pilis-budai-hegyvidék) szántóinak átlagára, mint a gyengébb adottságúaké (Szeghalomi körzet, Jászság Pest vármegyei része, Börzsöny vidéke).

A szántóföldek átlagárának növekedése a 17,1-20, valamint a 20,1-23 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben mutatta a legnagyobb emelkedést, amely 8,2%-os és 8,0%-os értékekkel jellemezhető. Ezzel szemben a legmagasabb, 28 aranykorona/hektár feletti minőséggel rendelkező területeken a szántó átlagára 1,5%-kal csökkent.

2024-re a vármegyék több mint felében a szántóföldek átlagára emelkedésének üteme jelentősen lelassult. Csak három vármegye – Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén – tudta elérni a 10%-os áremelkedést. Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4,1%-os, Komárom-Esztergom megyében 3,2%-os, míg Békés megyében mindössze 0,8%-os csökkenés tapasztalható a szántó átlagárában. Az előző évhez viszonyítva a szántóföldek értékesítési volumenének és árának együttes növekedése 24%-kal magasabb forgalmi értéket generált. A szántóföldforgalom összértékéből Hajdú-Bihar megye érdemelte ki a legnagyobb részesedést, 12%-kal, ezt követi Békés megye 9,9%-kal, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, amely 8,7%-kal járult hozzá a forgalomhoz.

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 1,3 millió forintba kerültek 2024-ben, ami 3,3%-os drágulást jelent 2023-hoz képest. A tavalyi év során a gyepek átlagára 2 millió forint/hektárral Pest vármegyében volt a legmagasabb, míg 853 ezer forint/hektáros szinttel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legalacsonyabb. Az árak Tolna és Csongrád-Csanád vármegyében nőttek a leginkább 2023-hoz képest, mindkét megyében 20-20%-os volt az áremelkedés.

A különböző mezőgazdasági művelési ágak között a szántóföldek bérleti aránya kiemelkedő, hiszen a bérelt területek aránya itt 52%-ot tesz ki. A gyepterületek esetében a bérlők 39%-ot használnak, míg a gyümölcsösök és szőlőterületek arányai 24% és 22% körüli értékeket mutatnak. A 2023-as mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírás szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében a bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya elérte az 51%-ot, ezzel a legmagasabb értéket képviselve az országban. Ezt követi Tolna és Békés vármegye, ahol a bérelt területek aránya 47%-ra rúg.

A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedni kezdtek, miután az előző évben stagnáltak. A szántóföldek bérleti díja, amely a művelési ágazat szerves része, átlagosan 5,1%-kal nőtt a 2023-as évhez képest, figyelembe véve az azt megelőző két év 12%-os, majd 1,4%-os emelkedését. Az országos átlag szerint egy hektár szántóföld éves bérleti díja 86,9 ezer forintot tett ki. Ezen kívül a gyep bérleti díja 11%-kal, a gyümölcsösöké 5,4%-kal, az erdők bérleti díja 3,6%-kal, míg a szőlők esetében 2,7%-os emelkedés tapasztalható a 2023-as adatokhoz képest.

2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14%-kal, Nógrád vármegyében 11%-kal, Heves vármegyében pedig 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. Az emelkedés mértéke 0,5%-kal Somogy, 2,5%-kal Bács-Kiskun és 2,8%-kal Pest vármegyében volt a legkisebb.

A szántóföldek éves bérleti díjának átlagos mértéke Hajdú-Bihar megyében érte el a csúcsot, ahol 113,4 ezer forint/hektár volt a tarifa. Ezt követően Tolna megye állt a sorban 109,4 ezer forintos hektáronkénti bérleti díjjal, míg Békés vármegye 100,9 ezer forintot kért el hektáronként. Ezzel ellentétben Nógrád megyében a bérleti díj a legalacsonyabb, mindössze 56,7 ezer forint/hónap, míg Pest megyében 63 ezer forint, Veszprém megyében pedig 66,5 ezer forintos költséggel kellett számolni az éves bérlet kapcsán.