A bíróság ítélete szerint nem sérti a jogot, hogy a Meta felhasználta a könyveket az mesterséges intelligencia fejlesztéséhez.

A keresetet benyújtó szerzők között feltűnt Sarah Silverman is, aki 2024-ben szintén jogi lépéseket tett a ChatGPT anyacégével szemben, hasonló indokokkal.

Vince Chhabria szövetségi bíró az újabb ügyben azzal indokolta döntését, hogy a fair use (méltányos felhasználás) kategóriájába sorolható az adatok felhasználása és az AI modell tanítása.

Ez a döntés nem azt jelenti, hogy a Meta a jogvédett tartalmak felhasználásával jogszerűen képezi nyelvi modelljeit.

- jegyezte meg.

A bíró világosan hangsúlyozta, hogy az adott ügy nem tekinthető precedensnek, mivel nem minden szerzői jogvédelem alatt álló mű felhasználása tekinthető jogszerűnek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. Ezen kívül a felhasználás módja is kulcsfontosságú tényező. Vince Chhabria véleménye szerint a felperesek érvei gyenge lábakon álltak, és nem tudtak meggyőző bizonyítékokat felmutatni. A szövetségi bíró megállapította, hogy az AI modell nem egyszerűen másolja az írók által készített könyveket, hanem azok tartalmát átalakítja, új formába önti.

A hasonló ügyekben a felperesek, vagyis az írók, általában kedvezőbb helyzetben vannak, főként akkor, ha alaposan megfogalmazott érvekkel és precíz adatokkal tudják alátámasztani az alperes által bemutatott adatok kereskedelmi hatásait.

- mondta később a bíró.

A Meta ügye nem sokkal az Anthropic esetét követően zárult le, amikor William Alsup szövetségi bíró úgy döntött, hogy az AI modellek képzéséhez felhasznált könyvek a szerzők engedélye nélkül is a fair use kategóriába sorolhatók. Ez részben annak a következménye, hogy a fair use-ra vonatkozó szabályozás 1976 óta nem frissült, így a korábban megalkotott jogszabályok nehezen alkalmazhatók az új technológiák, például az internet és a mesterséges intelligencia világában.