Demkó Attila véleménye szerint, ha az orosz vezetés a helyében lenne, most nem kockáztatná meg a NATO provokálását, különösen a hágai csúcs eseményeit követően.

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője az InfoRádióban kifejtette, hogy az a pánikkeltő narratíva, amely szerint az Egyesült Államok kivonulna a NATO-ból, valószínűtlen, mivel a hágai csúcstalálkozón megerősítették a washingtoni szerződés kollektív védelemre vonatkozó ötödik cikkelyét.

A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, valamint megerősítették a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségüket. Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta: a kötelezettségvállalást a szövetségesek a súlyos biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus veszélyére való tekintettel fogadták el.

A tagországok 2035-ig évente GDP-jük legalább 3,5 százalékát különítik el alapvető védelmi szükségletek fedezésére, valamint a NATO képességcéljainak teljesítésére, ami a védelmi képességek megerősítését, fegyverrendszerek, katonai képességek beszerzését, fejlesztését jelenti. A szövetségesek emellett évente GDP-jük legfeljebb 1,5 százalékát fordítják egyebek között a kiemelt katonai és polgári infrastruktúrák védelmére, a felkészültség és az ellenálló képesség biztosítására, valamint a védelmi ipari bázis megerősítésére.

A 2035-ös céldátum egy kicsit hosszabb időtartamot jelent, mint amire az Egyesült Államok számított; Washington tervei szerint a védelmi kiadások emelése egy hétéves időszak alatt valósult volna meg, egészen 2032-ig. Végül azonban egy tízéves kompromisszum született, amely keretében részletesen meghatározzák, hogy az egyes országoknak milyen célokat kell elérniük a NATO védelmi tervezési folyamatában, és ennek alapján kell majd előrehaladniuk – nyilatkozta az InfoRádiónak Demkó Attila.

Azt, hogy a NATO védelmi tervezési folyamatán belül az egyes tagoknak mi a teendőjük, azt a fenyegetések alapján folyamatosan felülvizsgálják, képességcélokat meghatározva, országonként lebontva. "A feladatok, miként a világ is, folyamatosan változnak, és most valószínűleg bővülni is fognak" - tette hozzá az NKE John Lukacs Intézete Stratégiai Jövők Programjának vezetője.

Ha egy ország rendhagyónak bizonyulna, akkor Donald Trump elképzelései szerint más módon próbálnák meg "megbüntetni" őt, ám Demkó Attila szerint ennek eredményessége kérdéses. A NATO keretein belül ugyanis a "szavak és a feszültségek" mellett nem áll rendelkezésre valódi szankció, így senkit sem lehet kényszeríteni olyan lépésekre, amelyeket nem kíván. Érdemes megjegyezni, hogy Spanyolország eddig még a két százalékos védelmi költségvetési célját sem teljesítette, miközben vannak olyan NATO-tagállamok, amelyek már elérték az amerikai elnök által kívánt 3,5 százalékot.

Az öt százalékos költségvetési keret úgy alakul, hogy a védelmi célokra 3,5 százalékot, míg a védelmi képességekhez kapcsolódó kiadásokra 1,5 százalékot különítenek el. "Ezek a kiadások szélesebb értelemben is értelmezhetők, hiszen egyértelműen léteznek olyan utak, hidak és kritikus infrastruktúra-elem, amelyek elengedhetetlenek, különösen a szövetség keleti szárnyának megerősítése érdekében. Azonban az, hogy pontosan mit fogad el költségként a NATO, azt még később fogják tisztázni" - fejtette ki az NKE szakértője.

Természetesen minden egyes tagállam saját szuverén jogkörében dönt arról, hogy milyen eszközökkel valósítja meg azt a képességcélt, amelyet a NATO számára kijelölt.

Magyarán, ha egy ország harckocsira vagy nehézdandárra van szüksége, a NATO nem fog beleszólni abba, hogy az adott ország amerikai Abramsokat vagy német Leopardokat vásároljon; a lényeg csupán annyi, hogy a beszerzett eszközök NATO-kompatibilisek legyenek. Demkó Attila megjegyzése szerint ez teljesen érthető, hiszen Donald Trump, mint az Egyesült Államok elnöke, nyilvánvalóan azt preferálná, ha minden szövetséges az amerikai fegyvereket részesítené előnyben. Érdekes módon azonban még Lengyelország, amely az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese, is Dél-Koreából szerzi be új fegyverzetét.

A szakértő véleménye szerint egy kulcsfontosságú és indokolt kérdés merül fel: rendelkezésre áll-e elegendő fegyvergyártó kapacitás ahhoz, hogy a megnövekedett védelmi költségvetéseket hatékonyan fel lehessen használni. Kifejtette, hogy Európában számos termék készül, ám sok olyan eszköz is létezik, amelyet az Egyesült Államokból kell importálni. Az amerikai hadiipar nemcsak Európát szolgálja ki, hanem a Távol- és a Közel-Keletet is, és véleménye szerint lehetséges, hogy Izrael előbb juthat légvédelmi rakétákhoz, mint egy európai NATO-szövetséges.

Demkó Attila hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok döntései elsősorban saját érdekeik mentén formálódnak, de ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagynák a NATO-t. Éppen ellenkezőleg, a legutóbbi csúcstalálkozón is kifejezték elkötelezettségüket a szövetség iránt. "Azt a pánikra építő retorikát, amely szerint az USA kivonulna a NATO-ból, el kell felejteni. Csak regionális csapatkivonásokra lehet számítani Európában" - fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy a washingtoni szerződés kollektív védelmére vonatkozó ötödik cikkely megerősítése után a korábbi aggodalmak alaptalanná váltak, hiszen ez egyértelmű és határozott amerikai állásfoglalást tükröz.

Arra a kérdésre, hogy honnan lehet azt tudni, ha egy NATO-tagállamot támadás ér, mondjuk a balti végeken, akkor mindenki el fog indulni a támogatására, a programvezető azt válaszolta, hogy tudni nem lehet semmit, de azért sejteni lehet, és "az oroszok helyében nem próbálnám ki egy balti államon egy konvencionális támadással, hogy a NATO reagál-e, különösen a hágai csúcs után". Arra nincs szabály a NATO-ban, hogy milyen arányossággal kell reagálni egy támadásra, az kizárólag politikai döntés eredménye: összeül az Észak-Atlanti Tanács és megvitatja, hogy mi történjen. "Ha mondjuk orosz csapatok átlépik az észt határt, azon túl sokat nem lehet vitatkozni, de ha mondjuk a Balti-tengeren történik valami légi vagy tengeri összeütközés a két ország határa közelében, az már más helyzet.

Az agresszió természetétől függ a reakció"

„Kérlek, formáld át a szöveget a saját stílusodban!” – javasolta a szakértő.

A kétnapos NATO-csúcs kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának korábban tett "irreális ígéret", miszerint visszafordíthatatlan útja van a NATO-ba, teljesen lekerült a napirendről, de az Egyesült Államok tett egy engedményt az európai országoknak: az Ukrajnának adott támogatások elszámolhatók lesznek védelmi kiadásként a költségvetésben.