Csendes utcák és kísérteties városok: Ukrajna fokozatosan elveszíti lakóit.

Oroszország ukrajnai konfliktusát sokan elnéptelenedési háborúnak tekintik. A háborús helyzet következtében Ukrajnából távozók rendkívül magas száma aggasztó tendenciát jelez, amely már-már visszafordíthatatlan válságba sodorhatja a keleti szomszédunkat.

Harkiv egyik magasan fekvő lakóépületét ért tragikus rakétacsapás helyszínén zajló takarítási munkálatok felügyelete közben Ihor Terekhov, a város polgármestere, komor képet festett Oroszország hasonló támadásainak mögöttes céljairól a csmonitor.com tudósítójának.

Ez az állami terrorizmus célja, hogy megfélemlítse a lakosságot, és elviselhetetlenné formálja az itt élők mindennapjait.

- felelte, majd hozzátette:

"Az oroszok ártatlan emberek életét oltják ki, de igazi szándékuk az, hogy teljesen kiüresítsék a városunk szívét."

A cikkben emlékeztettek arra, hogy az ukrajnai demográfiai válság már három évtizede tart, s ezt a folyamatot most felgyorsította a háború.

A lakosság száma kevesebb mint három év leforgása alatt körülbelül 8 millió fővel, azaz közel egynegyedével csökkent, ami miatt Ukrajna számos területén elhagyott lakóházak, üresen álló csendes sugárutak és gyermektelen játszóterek félelmetes látványa vált mindennapossá – figyelmeztettek a szakértők.

Amikor Ukrajna 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után elnyerte függetlenségét, lakossága 52 millió fő volt. 2014-re, amikor Oroszország elfoglalta és annektálta a Krímet, és először szállt meg több kelet-ukrajnai tartományt, ez a szám 45 millióra esett. Mostanra a széles körű kivándorlás, a születési ráta zuhanása, valamint a három éve tartó háború polgári és katonai áldozatai miatt Ukrajna lakossága 35 millióra csökkent - jelentette az ENSZ tavaly év végén.

A demográfusok és politológusok jelenleg heves vitákba bonyolódtak azzal kapcsolatban, hogy az orosz hadműveletet elnéptelenedési háborúként lehet-e értelmezni, valamint hogy milyen célokat tűzhetett ki maga elé Vlagyimir Putyin. Néhány szakértő véleménye szerint az orosz elnök szándéka, hogy megszüntesse az Oroszország határain belül élő, „ellenséges” népességből fakadó fenyegetettséget, amelyhez a területek kiürítésével járulna hozzá, így létrehozva egyfajta ütközőzónát.

Ettől eltérő nézetek szerint Oroszország a 21. század első olyan népességközpontú háborúját vívja, amelyben az emberek hadizsákmánynak számítanak. A győzelem érdekében olyan területeket annektálnak, amelyeken több millió orosz ajkú ember él. Ukrán gyerekek ezreit hurcolják el, hogy oroszként nőjenek fel - tették hozzá.

Ugyanakkor szinte minden szakértő egyetértene abban, hogy a jelentős népességcsökkenés komoly árnyékot vet Ukrajna gazdasági jövőjére.

Ráadásul az ukrán tisztviselők a pusztító háború elhúzódása miatt nemzeti mentális egészségügyi válságról is beszámolnak. "Nem vagyok pszichológiai szakértő" - mondta Borisz Krimer, az Ukrán Tudományos Akadémia vezető demográfusa Kijevben -

"De ha a megmaradt kevesek egyike egy üres házakkal és kihalt utcákkal teli faluban él, vagy az utolsó család valamelyik tagjaként tengeti napjait egy hajdan vibráló környezetben, azt bizony nehéz feldolgozni számára."

Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa és az ukrán kultúra egyik fontos központja, egyre inkább a népességcsökkenés árnyékában él. A település közelsége az orosz határhoz különösen érzékennyé teszi a lakóhelyet, amely folyamatosan ki van téve a véletlenszerű támadásoknak és a háborús elnéptelenedés veszélyének. A polgári élet és infrastruktúra védelme így rendkívül kritikus kérdés a város jövője szempontjából.

"2022 óta a lakosság száma hat vagy hét különböző hullámban alakult, sokan távoztak, majd visszatértek, aztán ismét eltűntek, és újra megjelentek" - osztotta meg Maxim Rosenfeld, harkivi építész, történész és városfejlesztési szakértő.

Megfigyelte, hogy Harkiv népessége a 2022 elején regisztrált több mint 1,5 millióról kevesebb mint 300 ezer főre csökkent az inváziót követő hónapok alatt. Rosenfeld úgy véli, hogy bár sok helyi lakos visszatért, és a város több ezer embert fogadott be a szomszédos területekről, ez a visszatérés felfelé hajtotta ugyan a lakosság számát, de nem tudta helyreállítani a város "érzelmi jólétét" és morális állapotát.

"Harkiv nem olyan üres város már, mint 2022 tavaszán volt, de folyton az az ember érzése, hogy nincs meg benne a kellő mozgás, aktivitás" - mondta, és hozzátette, hogy az emberek beletörődtek a települést továbbra is érő véletlenszerű csapásokba.