Olaf Scholz kancellár bizalmi szavazása megbukott: Milyen következmények várnak Németországra? - Pénzcentrum
Olaf Scholz német kancellár elvesztette a hétfői bizalmi szavazást, számolt be róla a BBC.
Olaf Scholz német kancellár hétfőn nem tudta megőrizni bizalmi pozícióját, ami elkerülhetetlenül előrehozott választásokhoz vezet Németországban február 23-án. Ez a fejlemény, bár sokan számítottak rá, mégis komoly hatással lesz a német belpolitikai tájképre.
A szavazás eredménye nem érte váratlanul Scholzot, sőt, a kancellár számára ez a kimenetel kedvezőbb, mint ha megnyerte volna a bizalmat. A német kormánykoalíció összeomlása óta Scholz és pártja, a Szociáldemokrata Párt (SPD) kisebbségi kormányzásra kényszerült, ami jelentősen gyengítette pozíciójukat.
"Mostantól a választókon múlik, hogy meghatározzák az ország politikai irányvonalát" - nyilatkozta Scholz a szavazást megelőzően, jelezve, hogy tisztában van a helyzet súlyosságával. A kancellár számára a bizalmi szavazás elvesztése lehetőséget teremt arra, hogy új lendületet adjon pártjának a közelgő választási kampányban.
Az SPD népszerűsége az utóbbi időben jelentősen csökkent, míg a Kereszténydemokrata Unió (CDU), Friedrich Merz vezetésével, egyre erősebb pozíciót foglal el. A jelenlegi helyzet alapján konzervatív fordulat várható Németország vezetésében.
A politikai patthelyzet feloldására használt bizalmi szavazás nem példa nélküli a német politikában. Az elmúlt évtizedekben több kancellár is élt ezzel az eszközzel, köztük Gerhard Schröder, aki kétszer is alkalmazta.
A német belpolitika jelenlegi problémái jóval összetettebbek, mint amit egy egyszerű bizalmi szavazás meg tudna oldani. A koalíció széthullásának mögött komoly nézeteltérések húzódnak, különösen a pénzügyi politikával kapcsolatban. Míg Olaf Scholz és a zöld párti szövetségesei a szigorú adósságszabályok enyhítését szorgalmazták az ukrajnai támogatások és az infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében, addig a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) az adósságcsökkentés prioritását hangsúlyozta.
A német politikai táj képét egyre inkább a pártok sokszínűsége jellemzi, hiszen a parlamentben soha nem látott számú politikai alakulat kapott helyet. Ezzel párhuzamosan a radikálisabb nézeteket képviselő erők, mint például a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), egyre nagyobb befolyásra tettek szert. A legfrissebb felmérések alapján az AfD támogatottsága megközelíti a 20 százalékot, ami jelentős ugrást jelent a 2021-es 10,4 százalékos eredményükhöz viszonyítva.
Az előrehozott választások eredménye kulcsszerepet játszik majd Németország jövőbeli politikai irányvonalának kijelölésében. A kampány alatt várhatóan felerősödnek a viták a gazdaságpolitikáról, a védelmi kiadások mértékéről és az adózási rendszerről, ami radikálisan átalakíthatja a német politikai színtér dinamikáját.
