A német politikai színtéren újabb fordulat történt: Friedrich Merz, a kancellárjelölt, nem tudta megugrani a kihívást, és vereséget szenvedett a választások során.

Merznek 316 szavazatra lett volna szüksége, de csak 310-et kapott. Egyelőre nem lesz kancellár. A Bundestagnak újra kell szavaznia.

Friedrich Merz első szavazási fordulója nem hozta meg a várt eredményt: a titkos voksoláson csupán 310 támogatót tudott maga mögött, ami hattal kevesebb a szükséges minimumhoz. A képviselők között 307-en ellene szavaztak, hárman tartózkodtak, míg egy szavazat érvénytelennek bizonyult. Ez a történelmi esemény Németország politikai színterén példa nélküli, hiszen eddig soha nem fordult elő, hogy egy kancellárjelölt az első fordulóban megbukott volna.

Az Alaptörvény egyértelműen foglalkozik ezzel a helyzettel. A kancellár megválasztásának részletes szabályait tartalmazó 63. cikkely világosan megfogalmazza: "Amennyiben a jelölt nem nyeri el a bizalmat, a Bundestag a szavazást követő 14 napon belül, a képviselők többségének támogatásával választhat új szövetségi kancellárt." - olvasható a német Spiegel politikai magazinban.

Amennyiben Merz úgy érzi, hogy egy második fordulóban sikeresebb lehet, mint az elsőben, bármikor újra indulhat. A kéthetes időszakon belül tetszőleges számú szavazólap lehet különböző jelöltekkel. De a megválasztásukhoz legalább 316 szavazat abszolút többségére is szükségük van. A CDU/CSU (208) és

Az SPD (120) jelenlegi mandátumainak száma összesen 328, ami csupán tizenkét szavazattal haladja meg a minimálisan szükséges mennyiséget.

Ha senki sem éri el az abszolút többséget, a következő lépésben csökkennek a követelmények. Most már az egyszerű többség is elég a választáshoz. Az Alaptörvény kimondja: "Ha ezen időszakon belül nem kerül sor választásra, haladéktalanul új szavazást kell tartani, amelyen a legtöbb szavazatot kapott személyt választják meg."

Ha a megválasztott személy többséget kap a kancellári posztra, a szövetségi elnöknek a választástól számított hét napon belül ki kell neveznie. Ha a választást csak egyszerű többséggel tartják meg, a szövetségi elnök hét napon belül feloszlathatja a Bundestagot, és új választásokat írhat ki.

Merz kudarca után Olaf Scholz nem tervezett hosszabbítást kap. Az Alaptörvény 69. cikke kimondja, hogy a kancellár "utódjának kinevezéséig" továbbra is ellátja hivatalos feladatait. Köteles erre. A szövetségi kabinet miniszterei egyelőre megbízott minőségben is hivatalban maradnak.