Az idei nyár legveszélyesebb időjárási eseménye: csupán egy óráig tart, mégis óriási rombolást végezhet.

Az idei és a tavalyi nyár során számos alkalommal váratlanul csapott le ránk a természet haragja, intenzív viharok formájában, amelyek jelentősen befolyásolták az évszak időjárási viszonyait. Most lehetőséged nyílik arra, hogy felfedezd a zivatarcellák működését és megértsd, hogyan alakulnak ki ezek a különleges légköri jelenségek.

Általában május és szeptember között alakulhatnak ki zivatarcellák, más néven konvektív cellák. Ezt az időjárási jelenséget általában zivatarok, jégeső, villámlás és viharos szél kíséri.

A zivatarcella többnyire egy önállóan fejlődő, jól definiált zivatarfelhő, amely saját légköri áramlásaival bír, és képes heves vihart generálni. Ezek a zivatarcellák változatos formákban létezhetnek: lehetnek egycellásak, többcellásak, vagy akár a híres szupercellák, amelyek a tornádók kialakulásához is hozzájárulhatnak. Mindezek a jelenségek izgalmas és néha ijesztő aspektusai a légköri dinamika világának.

Az időjárási jelenség hossza összetettségétől függ, míg az egycellás zivatarok akár fél óra alatt elcsendesedhetnek, a többcellás változatok jóval hosszabb ideig uralhatják a légkört. Kialakulásuk olyankor következik be, ha a föld közeli levegő meleg és nedves.

A nedves mediterrán és a szárazabb kontinentális légtömegek találkozásakor megszületik a jellegzetes felhőtorony, amelyet cumulonimbusnak hívunk. Ez a lenyűgöző képződmény a légköri dinamika izgalmas találkozásának eredménye, és gyakran heves viharok előfutáraként ismerjük.

A zivatarcellákra háromféle figyelmeztetést adnak ki hazánkban, a sárga, a narancssárga és a piros riasztás a cella erőteljességétől függ. Utóbbi kettő esetén komoly zivatarokra kell számítani, a szél és a jégeső is fokozott kockázatot jelentenek.