Az idegösszeomlás sokak számára félreérthető lehet, hiszen nem csupán egy egyszerű fáradtság vagy stresszreakció. Valójában számos, sokszor rejtett tünettel járhat, amelyek figyelmeztető jelekként szolgálhatnak. Érdemes megismerni ezeket a valódi jeleket,
Gyakran halljuk és sokszor tévesen használjuk az idegösszeomlás kifejezést. Nem azonos a "tele a hócipőm" metaforával.
A súlyos állapot jelentéséről dr. Pukoli Dániel, neurológus szakorvos osztotta meg tudományos meglátásait.
Az idegösszeomlás olyan állapot, amely a mindennapi élet elviselhetetlenné válását jelenti, amikor az egyén képtelen ellátni a megszokott feladatait. Ezt az állapotot a stressz, a szorongás és az érzelmi túlterheltség együttes hatása idézi elő. A modern élet számos olyan kihívást tartogat, amelyek könnyen megterhelhetik az idegrendszert: legyen szó a munkahelyi nyomásról, párkapcsolati feszültségekről, vagy a családi élet bonyodalmairól, mint például a gyermekvállalás nehézségei vagy egy szeretett családtag hirtelen elvesztése. Érdemes megjegyezni, hogy az "idegösszeomlás" kifejezés nem orvosi terminológia, és a szakmai körökben nem használják konkrét diagnózisra.
Elengedhetetlen, hogy amikor életünk ebben a túlhajszolt állapotában vagyunk, a testünk és a lelkünk egyaránt tüneteket mutat. Ezeket a figyelmeztető jeleket érdemes észrevenni, hiszen tőlük értesülhetünk arról, hogy valami nincs rendben, és hogy szükségünk van külső támogatásra.
Négy fizikai és két pszichés tünetet emelnék ki, amelyek idegösszeomlásra utalhatnak. Nagyon gyakori tünete az idegösszeomlásos állapotnak a szívritmuszavar. Ilyenkor az érintett úgy érzi, hogy szíve össze-vissza kalapál, kihagy egy dobbanást, nagyobbat dobban, mint szokott. Az ember akár mellkasi fájdalmat, légszomjat is tapasztalhat. Az érzelmi túlterheltség gyakran társul továbbá fejfájással. Ennek oka a görcsös testtartás lehet, ami a nyakizmokat is érinti - és ezen izmok görcsös feszülése vezet a fejfájás kialakulásához. Az idegösszeomlás tipikus tünetei az alvászavarok is. A szorongásos állapotok és a depresszió hatással van a bioritmusunkra is, ennek megnyilvánulási tünete, hogy felborul az alvásciklusunk.
A gyomorpanaszok gyakran kísérik az idegösszeomlásos állapotokat, hiszen a stressz jelentős hatással van emésztőrendszerünkre. A feszültség növelheti a gyomorfekély kockázatát, amelynek legfőbb jele a gyomortáji fájdalom. A tudomány egyre inkább feltárja az összefüggéseket a mentális jólét és az emésztés között; a stressz már bizonyítottan hozzájárul a reflux, a gyulladásos bélbetegségek és az irritábilis bél-szindróma kialakulásához is.
A koncentrálási zavar a sor végén helyezkedik el – ennek is lehet köze az idegi kimerültséghez. Amikor folyamatosan a meglévő problémákra összpontosítunk, agyunk képtelenné válik arra, hogy más feladatokra figyeljen, ami a munkánkban és a mindennapi életünkben is komoly akadályokat okozhat. Érdemes megjegyezni, hogy a stressz rövid távon fokozza az agyi teljesítményt, de a hosszú távú hatása éppen ellenkező: rombolja a memória tárolási képességét. A szorongás pedig szorosan kapcsolódik az előző problémákhoz, de önállóan is jelentős lelki terheket ró ránk.
Idegösszeomlás esetén a szorongás enyhítése kiemelkedően fontos. Habár a gyógyszeres kezelés is egy lehetséges megoldás, ennek használata számos kockázattal jár, például a gyógyszerfüggőség kialakulásának veszélyével. Ezért érdemes először a gyógyszermentes alternatívákat fontolóra venni. Ilyenek lehetnek a jóga, a sport, a különböző relaxációs technikák, valamint a hobbikkal és szeretteinkkel eltöltött idő, amelyek mind hozzájárulhatnak a lelki egyensúly helyreállításához.
