A korábbi Trump-kormányzás alatt már szóba került, hogy szankciókat vezessenek be Rogán ellen, sőt, még Mészáros és Tiborcz neve is felbukkant a lehetséges célpontok között.

Bár 2019-ben végül elmaradtak az előkészített szankciók, Donald Trump első elnöki ciklusa alatt már felmerült a lehetőség, hogy ezeket alkalmazzák. A NER meghatározó alakjai nyíltan Trump oldalára álltak, ám a Wall Street Journal értesülései szerint a két ország között több vitás kérdés is fennállt, amelyek valószínűleg nem oldódtak meg azóta sem.

Kedden robbant a hír, miszerint Rogán Antal, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, felkerült az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatalának szankciós jegyzékére. A hivatal közleménye alapján a minisztert korrupcióval kapcsolatos gyanúk miatt érintették, a Magnyickij-törvény pedig jogi keretet biztosított a lépéshez.

David Pressman amerikai nagykövet nem sokkal a lista nyilvánosságra hozatala után tartott sajtótájékoztatót a témában. Ezen úgy fogalmazott: Rogán Antal pozícióját haszonszerzésre és saját és a pártjához hűséges emberek meggazdagítására használta fel. A szankciót pedig azért vetették ki, mert

"Rogán vezető szerepet játszik a Magyarországon tapasztalható rendszerszintű korrupcióban".

Pressman hozzátette azt is, hogy magyar vezető kormánytisztviselők túl sokáig használták arra a hatalmi pozíciójukat, hogy saját magukat és családjukat gazdagítsák, jelentős közpénzeket mozgatva át saját zsebükbe.

Az amerikai külügyminisztérium véleménye szerint Rogán Antal a magyar állam foglyul ejtésének egyfajta szimbólumává vált, hiszen tevékenysége jól tükrözi a büntetlenség légkörét, amely Magyarországra jellemző. Itt az állam kulcsfontosságú elemei oligarchák és antidemokratikus szereplők hatalmába kerültek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda erre reagálva a HVG-nek nyilatkozva kifejezte, hogy a nagykövet távozását bosszúként értékelik, és jelezték, hogy Donald Trump hivatalba lépése után jogi lépésekre készülnek.

A NER csúcs-, titok- és propagandaminiszterét méltatlan támadás érte, amelyre azonnal reagált a kormánypárti megmondóemberek és politikai elit egész serege. Mindannyian Rogán mellett álltak ki, és határozottan visszautasították az Egyesült Államok kritikáit, különös figyelmet fordítva a "Présember" megjegyzésére.

A kormányzati és kormánypárti kommunikációból egyértelműen az az üzenet olvasható ki, hogy a Rogán büntetését ideiglenesnek tartják, ami kizárólag a Biden-adminisztrációhoz köthető, sőt annak a végóráiban bekövetkező "bosszújáról" van szó.

A Wall Street Journal 2019-es cikkében, amely Trump első ciklusának időszakában készült, már akkor is felvetődött, hogy Rogán Antalt esetleg szankciós listára helyezhetik. Érdekes módon nem csupán Rogán neve került szóba, hanem Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is, akiknek szintén volt esélyük arra, hogy felkerüljenek a listára, ahogyan azt a cikk említi. A HVG is foglalkozott ezzel a témával korábban, így a helyzet körüli feszültség már akkor is érezhető volt.

A Wall Street Journal értesülései alapján Washington azért fontolgatja szankciók bevezetését Orbán Viktor közeli szövetségeseivel szemben, mert Magyarország "egyre inkább fenyegeti a nyugati érdekeket" - állították a lap forrásai közel hat évvel ezelőtt.

Donald Trump egy időszakban fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban, ami Washington számára a magyar külpolitikai irányvonal normalizálódásának reményét hordozta. Ennek következtében a tervezett szankciók végül nem léptek életbe. A Wall Street Journal értesülései szerint a Trump-adminisztráció türelmet mutatott, bízva abban, hogy más eszközökkel is sikerülhet ráhatni Orbánra, hogy átgondolja a nyugati szövetségi rendszerből való kilépésre utaló, biztonsági kihívásokat is felvető politikáját.

Az amerikai lap forrásai szerint a Washington által kifogásolt, illetve elérni kívánt magyar külpolitikai motívumok közt szerepelt az amerikai szénhidrogének importálása orosz helyett, egy régóta tárgyalt védelmi megállapodás aláírása, illetve a kínai infrastruktúra-beruházások Magyarországon, különös tekintettel az internethálózatra és az Egy Övezet Egy Út projekthez tartozó Budpest-Belgrád vasútvonalra.

A WSJ megkeresésére a Trump-adminisztráció külügyminisztériuma a következőképpen reagált:

"Az Egyesült Államok kormánya nyitott arra, hogy kifejezze aggodalmát a NATO-szövetségeseink irányába, ha úgy ítéli meg, hogy erre szükség van."

A cikk alapján világossá vált, hogy az amerikai törvényhozás egyes tagjai már 2019-ben arra a következtetésre jutottak, miszerint Magyarországgal szemben szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, ami nem csupán a Demokrata párt nézőpontjából fogalmazódott meg.

"Miközben az Egyesült Államok Európa-szerte igyekszik ellensúlyozni a Kreml agresszióját, továbbra is mélységesen aggódunk a NATO-tag és Moszkva közötti szoros kapcsolat miatt"

- 2019-ben a Külügyi Kapcsolatok Bizottságának republikánus és demokrata szenátorai egy közösen aláírt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat Trump felé.

A Magyar Kormány, Kovács Zoltán, Orbán Viktor akkori szóvivője révén, már korábban kifejezte álláspontját a kilátásba helyezett szankciókkal kapcsolatban. "Ha nincs bűn, akkor hogyan lehetne szankciókat bevezetni?" - tette fel Kovács ezt a provokatív kérdést. Hozzátette, hogy Mészáros Lőrincet nem lehet korruptnak tekinteni. Szerinte a szankciós politika azon amerikai politikai erők eszköze, akik a liberális nézeteket képviselik, és céljuk, hogy árnyékot vetítsenek arra a vezetőre, akinek konzervatív és nacionalista eszméi egyre inkább elnyerik a közönség tetszését.

Mészáros és Tiborcz korrupciós ügyei széles körben ismertek voltak, és ezek szolgálhattak volna alapként, míg Rogán a magyar sajtó és civil szervezetek elleni küzdelme, valamint az állami intézmények fokozatos bekebelezése miatt került az amerikai hatóságok figyelmének középpontjába.

"Orbán Viktor módszeresen rombolja a magyar demokráciát, ezért ezt a magatartást nem szabad jutalmaznunk" – idézte Dianne Feinsteint, a hírszerzési bizottság tagját a Wall Street Journal 2019-es cikkében. Feinstein javaslata szerint a diplomáciai megoldások helyett inkább aktívan kellene fellépni.

Bár az első Trump-adminisztráció végül nem hozta létre a már előkészített szankciókat, a Biden-kormány már határozottabb álláspontot képvisel. A Szabad Európa által közzétett, belső forrásokra épülő információk szerint 2023-ra tíz magyar állampolgár ellen már küszöbön álltak a szankciók. Érdekesség, hogy ezek nem a Magnyickij-törvény keretein belül kerültek volna bevezetésre, hanem az amerikai külügyminisztérium által a külügyi műveletekről és kapcsolódó programokról szóló törvény 7031(c) szakaszára hivatkozva. Ez a jogszabály kimondja, hogy a külföldi kormányok tisztviselői és közvetlen családtagjaik nem léphetnek be az Egyesült Államok területére.

Ez végül akkor is elmaradt, mivel az adminisztráció különböző ágai közül nem mindegyik támogatta a szankciók életbe léptetését egyfelől a kétoldalú kapcsolatok pozitívumai miatt, másfelől

Egy lehetséges következményként felmerült, hogy ez a lépés tovább erősítheti Magyarország kapcsolatát Kínával és Oroszországgal, így még inkább közelítheti a két nagyhatalomhoz.

Ahogy várható volt Washingtonban, a szankciók nem csökkentik érdemben Orbán hatalmát, ugyanakkor feszültséget szülnek a magyar lakosság és az Egyesült Államok között. "A magyar rezsim tagjaival szembeni szankciók mögött sosem állt komoly nagypolitikai támogatás vagy erős háttér az adminisztrációban; inkább azok a szakértők igyekeztek napirenden tartani a kérdést, akik az ország helyzetével foglalkoznak" – nyilatkozta a Szabad Európának Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.

A lap által megkérdezett szakértők véleménye szerint nem valószínű, hogy a Trump-adminisztráció szankciókat alkalmazna az Orbán-kormánnyal szemben. Bár számos nézeteltérés létezik, például Kína ügyében, a személyes kapcsolatok révén inkább alternatív megoldások állnak rendelkezésre a problémák rendezésére.

Rogán megtámadása valóban szimbolikusnak és - Trump érkezésével - múlandónak tűnik, azonban mint a WSJ által felfedett 2019-es események is mutatják, megvannak azok az amerikai külpolitikai érdekek, amiket kétpárti konszenzus övez Washingtonban. Az azóta eltelt évek alatt pedig Trump aligha lett kevésbé Kína- vagy Oroszország-ellenes, ahogy a Biden-éra idején a magyar külpolitika sem vett fel nyugatibb orientációt.