Az édes semmittevés Toszkánában Toszkána varázslatos világába lépve az ember szinte azonnal átérzi a hely szellemét. A napfény aranyló sugarai simogatják a lankás dombokat, miközben az olajbogyókkal és szőlőültetvényekkel tarkított táj mesél a régmúlt id

Javaslom még ne engedjük el a toszkán vonalat és szóljon ezen írás is az élet apró örömeiről, amit Toszkána tartományában emberfia könnyen meglel. Múlt héten a reneszánsztól duzzadó, grandiózus Firenzét és a bájos Arezzot jártuk be. Most a patentos panorámákkal rendelkező Montepulciano és Pienza településeiről, valamint a Val d´Orcia vidékéről fog szólni szólni ezen írásom summája.

Arezzo után már csak a gázpedálra léptem, és nekivágtunk az útnak. Sorra érkeztek a festői Montepulciano és Pienza városkái. Ezek a települések, melyek omladozó falai egy gazdag történelemről mesélnek, mintha a reneszánsz táncát suttognák. Itt minden nemzet fia és lánya összegyűlik, hogy átélje ezt a varázslatos atmoszférát. Itt az idő megállni látszik; a sietséget felváltja a finom cappuccino élvezete, a macskaköveken való séta, és a középkori épületek csodálata. Az élet lassan, de biztosan hömpölyög, minden pillanatban újabb felfedezéseket kínálva.

Toszkána ezen varázslatos táját már a római idők előtt etruszkok népesítették be, így Montepulciano története egészen az etruszk civilizációig nyúlik vissza. Az első írásos említése Mons Policianus néven a 8. századból származik. A középkor folyamán a város folyamatosan váltogatta szövetségeseit Siena és Firenze között, míg a reneszánsz időszak vezető városai nemcsak az építészeti arculatát formálták, hanem gazdag kulturális életét is jelentősen befolyásolták. A fallal körülvett település körüli termőföldeken egy különleges, ibolya illatú, narancsvörös bor, a Vino Nobile di Montepulciano érlelődik, amely már a 8. századtól kezdve híres volt kiváló minőségéről.

Montepulciano szívében, a város legmagasabb pontján terül el a Piazza Grande, amely a történelmi központ szívét képezi. A meredek domb megmászása igazán megéri, hiszen csodálatos panoráma nyílik a toszkán tájra. Itt találhatóak a város legimpozánsabb épületei, mint a Városháza, az óratorony és a dóm, valamint hangulatos kávézók és egy ínycsiklandó borszaküzlet is. Nem győztük megörökíteni a látványt, így jó néhány fénykép készült. A település viszonylag kicsi, így gyalogosan néhány órán belül kényelmesen bejárható, és még az espresso élvezetének is jut időnk.

Aznap a második programpontunk Pienza városa volt, mely Toszkána szívében, Montepulciano és Montalcino között helyezkedik el. Ez a gyönyörű település a d'Orcia völgyének peremén, egy kivételes panorámával büszkélkedhet. Pienza reneszánsz építészete, gazdag gasztronómiai kínálata és a világhírű filmek, mint például Zeffirelli Rómeó és Júlia, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a turisták körében népszerű célponttá váljon. Mivel mi a lenyűgöző kilátások felfedezésére specializálódtunk, Pienza tökéletes választásnak bizonyult. A középkori és reneszánsz épületek mellett csodás látvány nyílt a környező vidékre. A táj különleges adottságai miatt Pienza a Világörökség része, és nem véletlenül emlegetik "la città ideale" néven, mint a tökéletes várost.

Sétálni a varázslatos Pienza keskeny utcácskáin igazi ajándék. Ilyenkor az idő múlása eltűnik, és a figyelmed kizárólag arra irányul, hogy a dolce far niente, azaz az édes semmittevés művészetét a lehető legteljesebben élvezd.

Pienza szülötte volt II. Pius pápa, aki a híres firenzei építészt Rossellinot bízta meg, hogy a faluból egy reneszánsz várost építsen. II. Pius a középkori városok fejlődését kutatta, amelyre szülővárosa adta legnagyobb kísérletéhez a díszleteket. Városi rangra emelte - akkor még Corsignano nevet viselte - és fejleszteni kezdte. Rossellino keze munkájával falakat emelt köré, palotákat és katedrálist építtetett a városban. A valamikori agrár falu hihetetlen változásokon ment keresztül, még neve is megváltozott, avagy Pius tiszteletére a város felvette a Pienza nevet.

Montepulciano és Pienza valódi toszkán varázslatot hozott az életünkbe, és a Val d'Orcia festői vidéke sem maradt el a kötelező szépségek sorából. Itt olyan képeslapra illő pillanatokat örökíthetsz meg, hogy azokat még a legnagyobb fotósok is megirigyelnék! Siena felé haladva megálltunk egy elbűvölő kápolnánál, ahol meglepődve tapasztaltuk, hogy a közelgő esküvő előkészületei már javában zajlanak. Mi még jóval a násznép érkezése előtt érkeztünk, de a székek már sorakoztak, és a hófehér sátrak szépen sorakoztak a dombok között. A zöld és sárga árnyalatokkal festett táj örökre bevésődött a memóriámba. Akkor még nem sejtettük, hogy Siena még nagyobb csodákkal vár ránk. De ez már egy másik történet, amit majd a következő alkalommal mesélek el. Addig is, Arrivederci!