Az aszály hatásai komolyan érinthetik az idei GDP-növekedést is – Agrárszektor elemzés.

A következő két hét csapadékának alakulása egyre inkább kulcsszerepet játszik az idei GDP-növekedés alakulásában, melyet az utóbbi időszakban már így is egyre borongósabb előrejelzések öveznek. A napról napra fokozódó aszály komoly kihívások elé állítja a magyar mezőgazdaság 2025-ös teljesítményét, amely, noha az agrárium aránya a gazdaságban viszonylag kicsi, mégis rányomhatja a bélyegét a növekedési kilátásokra. Az országos csapadékhiány és a tartós hőség különösen az Alföldön okoz súlyos károkat, ahol a mezőgazdasági területek csupán 2-3 százalékát öntözik rendszeresen. A búza, amely jelentős szerepet játszik a vetésszerkezetben, szintén mennyiségi csökkenésre számíthat a kedvezőtlen időjárás következtében, de a legnagyobb veszteség a kukoricát érintheti. Ha a következő két hétben nem érkezik elegendő csapadék, akkor a kukorica várható termésének akár a fele is elvész, ami már érzékenyen érintheti az amúgy sem túl erős idei GDP-növekedési adatokat - figyelmeztetett a Portfolio.

Magyarország jelentős területein kritikus szárazság alakult ki, ami komoly fenyegetést jelent a főként szántóföldi növénytermesztésre alapozott hazai mezőgazdasági termelés számára. A tavasszal és május elején tapasztalt csapadék még elegendőnek tűnt, ám a téli hónapok során bekövetkezett csapadékhiány, valamint az utóbbi hetek tartós szárazsága és egyre fokozódó hősége miatt a talaj mélyebb rétegei is kiszáradtak, ez pedig jelentősen súlyosbítja a kialakult helyzetet.

A probléma ráadásul már rendszeressé vált az elmúlt években: a szinte menetrendszerűen érkező nyári aszály mellett már a téli csapadék- és hóolvadék-hiány is egyre több évben okoz problémát, amely így tartós szárazságot eredményez. Nincs ez másként az idei évben sem, a száraz tél és a mostani aszályos időszak között leeső tavaszi csapadék nem volt elegendő arra, hogy megmentse az idei évet.

A helyzet folyamatosan romlik, különösen az Alföld területén. Mivel a következő napokban nem várható számottevő csapadék, a körülmények továbbra is kedvezőtlen irányba fognak változni.

Az utóbbi évek adatai aggasztó tendenciát mutatnak: a rekord szárazságú 2022-es év során Magyarország területének 85%-át, összesen 78,7 ezer négyzetkilométert sújtott a brutális aszály. Noha 2023-ban a helyzet némileg javult, 2024-re ismét felütötte a fejét a szárazság, az ország 80%-át érintve. Fontos megjegyezni, hogy a 2022-es évben a kár mértéke jelentősebb volt, hiszen akkor sok helyen már a növények érés előtt kénytelenek voltak tárcsázni az elszáradt terményeket.

Idén június végére a helyzet ismét olyan aggasztóvá vált, hogy a szakértők attól tartanak, hogy megismétlődhet a 2022-es tragikus év. Ráadásul a nyár még csak most indult el - a legforróbb és legszárazabb időszakok még hátra vannak. A K&H Bank, amely jelentős agrárportfólióval rendelkezik, közleményében Demeter Zoltán, az agrárüzletág vezetője kifejtette:

Úgy tűnik, hogy a jövőbeli aszályok kockázata egyre aggasztóbbá válik, és 2025-ben ismét olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, mint amilyenekkel 2022-ben találkoztunk. A vízügyi és meteorológiai elemzések szerint Magyarországon a talaj felső 1 méteres rétegében 100-110 mm csapadék hiányzik, ami különösen a kukorica és napraforgó vetések szempontjából jelent komoly veszélyt. Ezenkívül a 90 napos csapadékmérleg is aggasztóan alacsony, hiszen az elmúlt évek átlagához képest 50-100 mm-rel kevesebb csapadékot mutat.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az aszály jelenleg az egész országot érinti, és különösen az őszi vetésű növények esetében komoly mennyiségi és minőségi problémákat okozhat. A Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központ (ECMWF) előrejelzései alapján Közép-Európában az idei július, augusztus és szeptember meleg, száraz és aszályos időszakot ígér – tette hozzá.

Mindeközben az öntözött mezőgazdasági területek nagysága alig változott az elmúlt másfél évtizedben. 2011 és 2023 között évente 100-120 ezer hektár között ingadozott a legalább egyszer öntözött mezőgazdasági terület nagysága. Kiugró volt a 2022-es aszályos év, amikor rekordot döntött az öntözött terület nagysága, meghaladva a 133 ezer hektárt.

Fontos kiemelni, hogy ez az adat a legalább egyszer öntözött területekre vonatkozik, a rendszeresen öntözött termőterület ennél is kisebb, évente hozzávetőleg 80-90 ezer hektár között alakul. Ez az arány - figyelembe véve Magyarország területi és vízügyi adottságait - rendkívül kedvezőtlen, amit a szakmai szereplők régóta elégtelennek tartanak - ennek ellenére érdemi előrelépés nem történt az elmúlt évtizedekben. Ez tehát csak a magyar termőterület hozzávetőleg 2-3 százalékát jelenti.

Két hete van a kukoricának, ha a következő két hétben nem lesz érdemi eső, akkor a kapásnövények közül a kukorica nagyon megszenvedi az aszályt, a napraforgónál ez inkább másfél hét lehet

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy...

A szakértő kiemelte, hogy ha ebben az időszakban jelentős csapadék érkezne, a kukorica várható termése még így is 20%-kal elmaradna a megszokott szinttől. Ha viszont eső nélkül telik el az időszak, akkor a termés akár a felére is csökkenhet.

A kalászosok, így az árpa és a búza esetében ekkora bajt nem okoz az aszály, de problémák így is vannak. Az árpa aratása már helyenként megkezdődött, a búza esetében ez a következő napokban indul. Az olajosmagvak körében fontos alapanyagnak számító - bár idén a korábbiakhoz képest jóval kisebb területen termesztett - repce is a betakarítás előtti fázisban van már. A búzára jelenleg nem is aszály, hanem inkább a hőség jelenti a nagyobb veszélyt.

Azokkal a búzákkal lesz probléma, amik a július 5-e és 10-e környékén érnének. Ezek, tehát a közép-középhosszú érésű fajták esetében meg fognak rekedni a szemek, kisebbek lesznek, ami akár 20 százalékkal kisebb tömeget is jelenthet a kényszerérés miatt.

A látszólag agrártermészetű probléma ráadásul a hazai GDP alakulása szempontjából is jelentős kérdéssé vált. Az elemzők az elmúlt hetekben egyre visszafogottabb gazdasági növekedést jeleztek előre, mára a piac leginkább 1% körüli - jellemzően az alatti - bővülést vár a magyar gazdaságtól. Tegnap kiadott jelentésében jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is.

Az idei évben a márciusi Inflációs jelentés alapján a várakozások szerint a GDP növekedése 0,8%-ra csökken, ami alulmúlja a korábbi előrejelzéseket.

A jegybank közleménye szerint a legfrissebb előrejelzés alapján a gazdasági növekedés üteme csökkent. Három hónappal ezelőtt a várakozások a 2,4%-os sávelőrejelzés középpontjában álltak (1,9-2,9% közötti tartományban). Míg a kormány továbbra is ragaszkodik a 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzéséhez, egyre valószínűbb, hogy a kabinet is hamarosan alkalmazkodik a jegybank újabb prognózisához.

A mezőgazdaság szerepe a GDP-n belül viszonylag csekély, körülbelül 3-4%-ot képvisel. Ez alapján elvárható lenne, hogy az agrárszektor teljesítményének ingadozásai ne gyakoroljanak jelentős hatást a gazdasági növekedésre. Például, ha a mezőgazdasági termelés 10%-kal változik, ez csupán 0,3-0,4%-os eltérésként tükröződik a GDP növekedési mutatóiban.

A mezőgazdaság különlegessége abban rejlik, hogy rendkívül érzékenyen reagál az időjárási viszonyokra. Különösen a magyar agrárium, amely alapvetően a növénytermesztésre épül, gyakran tapasztalhat drámai ingadozásokat a termelési eredményekben. Ezek a változások jelentős hatással bírnak a gazdaságra és a vidéki közösségekre egyaránt.

- emelte ki Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Kiemelte továbbá:

Ezek a jelentős ingadozások akár több tíz százalékos eltéréseket is okozhatnak az agrárszektor teljesítményében. Ezért a mindössze 3 százalékos gazdasági súly is arra utal, hogy komoly hatással lehet a mezőgazdaság a GDP emelkedésére vagy csökkenésére.

Nagy kérdés, hogy mit lehet tenni a mára szinte évről évre visszatérő aszály hatásainak enyhítésére. Az öntözés megvalósítása kézenfekvő megoldásnak tűnne és valóban lehetne növelni a jelenleg nagyon alacsony arányt ezen a téren. Bár az ágazati szakértők véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy elvben mekkora területet lehetne öntözni Magyarországon, abban megegyeznek, hogy a jelenlegi terület többszörösét, legalább 400-500 ezer hektárt be lehetne vonni a rendszeresen öntözött területek körébe - megfelelő fejlesztések révén ennél akár jóval többet is.

Figyelembe véve a hazai mezőgazdasági területek kiterjedését, amely körülbelül 4,5 millió hektárt ölel fel, az öntözési rendszerek fejlesztése valóban hasznos támogatást nyújthatna. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ez önmagában nem nyújtana átfogó megoldást a problémákra.

Egyre több ágazati szereplő hívja fel a figyelmet arra, hogy a hazai vetésszerkezet sokszínűségének növelése elengedhetetlen. A jelenlegi rendszer, amely főként kukoricára, búzára, árpára, valamint repcére és napraforgóra épít, hosszú távon fenntarthatatlanná válik. A változó időjárási viszonyok egyre súlyosabb válságot idéznek elő az ágazatban, amiről Petőházi Tamás nemrégiben az Agrárszektor Alapvetés podcastjában is részletesen kifejtette véleményét.

Az alternatív növények termesztésére való átállás azonban jelentős piaci kihívást jelent a gazdálkodók számára. Több uniós tagállamban, például Olaszországban és Franciaországban is sikerrel álltak át a kukoricatermesztő gazdák a klimatikus viszonyok változása miatt a cirok termesztésére. Ez utóbbi növény lényegesen jobban bírja a forró és száraz nyarakat, ráadásul sokoldalúan felhasználható, takarmányként és emberi fogyasztásra is alkalmas, jó beltartalmi értékekkel bír. Magyarországon is bővül a ciroktermesztés, ez azonban még mindig nem éri el a 100 ezer hektárt sem.

A lassú előrehaladás legfőbb oka a piac struktúrájának kiépítésének időigényessége. A termelők stabil, jól működő termékpályára várnak, mielőtt belevágnának a változtatásokba, míg a felhasználók – különösen a takarmánykeverők – szintén megbízható és állandó kínálatot keresnek. Az elmúlt évek során ezen a téren történt némi fejlődés, de a haladás üteme még mindig lassú. Jelenleg a cirok inkább csak színesíti a vetésszerkezet palettáját, mintsem átfogó megoldást kínálna.