Az AI árnyékos oldala – Ki állítja meg a deepfake világának terjedését?

Az online térben egyre nagyobb problémát jelent a deepfake, vagyis a mesterséges intelligencia által generált hamis képek, videók és hangfelvételek rohamos terjedése. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valódi és a mesterséges tartalmakat, ami aláássa az online információk iránti bizalmat. A Deloitte TMT Predictions 2025 tanulmánya szerint ennek a jelenségnek a visszaszorítása költséges és összetett feladat, amelyben a technológiai vállalatoknak, a tartalomgyártóknak, a hirdetőknek és a felhasználóknak egyaránt szerepet kell vállalniuk. A hitelesség megőrzése és a bizalom helyreállítása érdekében minden érintettnek komoly erőforrásokat kell mozgósítania.

A Deloitte "2024 Connected Consumer Study" kutatásában rávilágít a probléma súlyosságára. A válaszadók fele szerint az online tartalmak megbízhatósága romlott az előző évhez képest. A generatív mesterséges intelligenciát ismerő vagy használó emberek kétharmada attól tart, hogy ezeket a technológiákat manipulációra és megtévesztésre használják. Többen arról számoltak be, hogy egyre nehezebb felismerni, mely tartalmak származnak valódi emberektől, és melyeket hozott létre mesterséges intelligencia. A megkérdezettek többsége szerint az AI által generált fotók, videók és hanganyagok egyértelmű megjelölése elengedhetetlen, de önmagában ez nem elég a probléma megoldásához.

A hamis tartalmak felismerésére és kiszűrésére irányuló erőfeszítések egyre nagyobb összegeket emésztenek fel. Szakértői becslések szerint a nagy technológiai és közösségimédia-platformok 2023-ban 5,5 milliárd dollárt fordítottak a deepfake-ek kiszűrésére, és ez az összeg 2026-ra várhatóan eléri a 15,7 milliárd dollárt. Az ilyen jellegű költségek nemcsak a vállalatokat érintik, hanem a fogyasztóknak, a hirdetőknek és a tartalomkészítőknek is áldozatokat kell hozniuk, ha meg akarják előzni a hamisítók lépéseit.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak azonosítása kulcsfontosságú a védekezés szempontjából. A technológiai vállalatok olyan mélytanulási algoritmusokat és gépi látásra épülő megoldásokat hoznak létre, amelyek célja a digitális manipuláció nyomainak felfedezése. Az apró, de figyelemre méltó részletek – mint például a természetellenes ajakmozgás, a hangszín változásai vagy a fényvisszaverődés szokatlan mintázatai – mind árulkodó jelek lehetnek. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ezek a technológiák nem hibátlanok, mivel a deepfake készítők folyamatosan új stratégiákat dolgoznak ki a védelmi rendszerek kijátszására.

"A mai deepfake-felderítő eszközök legfeljebb 90 százalékos pontossággal működnek, ami komoly kihívást jelent, hiszen a csalók egyszerűen hozzáférhetnek olyan mesterséges intelligencia modellekhez, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy egyre kifinomultabb technikákkal kerüljék meg, vagy éppen ellenkezőleg, túlterheljék ezeket a szűrőket" – nyilatkozta Gercsák Csilla, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának vezetője.

A tartalom eredetének nyomon követése kulcsfontosságú a hitelesség fenntartásában. Az AI-alapú azonosításon túl egyre több platform valósít meg olyan innovatív megoldásokat, amelyek a képek és videók teljes életciklusát nyomon követik. A digitális vízjelek és titkosított metaadatok lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy ellenőrizzék a tartalom forrását, ezáltal egyszerűbben meghatározhatják annak megbízhatóságát. Ennek érdekében a Deloitte csatlakozott a Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) kezdeményezéshez, amely egy olyan szabványt dolgozott ki, amely részletesen dokumentálja a képek és videók szerkesztési előzményeit.

A közösségi média platformok egyre inkább lépéseket tesznek a hiteles tartalomkészítők és a mesterségesen előállított anyagok megkülönböztetése érdekében. Néhány esetben a felhasználóknak igazolniuk kell személyazonosságukat hivatalos dokumentumok bemutatásával, vagy akár egy kisebb díj megfizetésével is. Ezek az intézkedések segíthetnek a hamis fiókok és a deepfake tartalmak elterjedésének mérséklésében, ugyanakkor felmerül a kérdés: ki viselje a hitelesítés költségeit? Az alkotók, a hirdetők, vagy esetleg maguk a felhasználók?

A valós személyek és mesterséges intelligencia közötti megkülönböztetés érdekében egyre több közösségi média platform kezdte el bevezetni a felhasználók azonosításának ellenőrzését. Ez magában foglalhatja a személyazonosságot igazoló dokumentumok bemutatását, sőt, akár díjfizetést is. A díjak tekintetében az érintett cégeknek alaposan mérlegelniük kell, hogy a hitelesítési költségek áthárítása fenntartható-e az alkotókra, hirdetőkre vagy a felhasználókra - mondta dr. Barta Gergő, a Deloitte Magyarország vezető mesterséges intelligencia szakértője.

A deepfake technológiával szembeni fellépés nem csupán technikai kihívás, hanem etikai és jogi szempontokat is magában foglal. Az Egyesült Államok és az Európai Unió már tett lépéseket a mesterséges intelligencia által előállított félrevezető tartalmak visszaszorítása érdekében, de a szakértők egy globális szintű szabályozási keretrendszer létrehozását tartják a leghatékonyabb megoldásnak. Ezen túlmenően, a felhasználók megfelelő tájékoztatása és képzése is kulcsfontosságú, mivel a tudatos médiafogyasztás elősegítheti, hogy jobban eligibilizálják az online információkat és kritikusan viszonyuljanak a látottakhoz.

A digitális bizalom fenntartása mindannyiunk közös érdeke, hiszen a hiteles tartalmak és megbízható információk képezik az online világ alapvető pilléreit. A technológiai fejlődés folyamatosan új és egyre hatékonyabb eszközöket biztosít a deepfake-ek azonosítására, azonban a kihívások nem csökkennek, mivel az AI-modellek folyamatosan egyre kifinomultabbá válnak. A jövőben azok a platformok és cégek érhetnek el igazán kiemelkedő sikereket, amelyek képesek lesznek olyan biztonságos és megbízható digitális környezetet kialakítani, amelyben minden felhasználó bizalommal érezheti magát.

A deepfake technológia elleni harc során számos kihívással és lehetőséggel találkozunk. A Deloitte legújabb elemzésében részletesen bemutatja ezeket a tényezőket, amelyek fontosak a megfelelő védekezési stratégiák kialakításához.