Az okostelefonok használata a gyerekek körében olyan problémákhoz vezethet, mint az autizmus és a különböző függőségek kialakulása. A digitális eszközök túlzott mértékű használata hatással lehet a gyermekek szociális készségeire és a valóságbeli interakci
Az Autista Gyerekekért Központ által végzett kutatás alapján megállapították, hogy a 2-3 éves, autizmussal diagnosztizált gyermekek körében a betegség legfőbb kiváltó tényezője a túlzott digitális eszközhasználat, amely a megkérdezett szülők 90%-a szerint jelentős hatással van a gyerekek fejlődésére.
A KSH szerint az autista gyermekek száma hazánkban az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt. Antiszociális viselkedést és függőséget is okozhat a képernyők előtt töltött túl sok idő Egy autista embernek problémát jelent megérteni a közösség írott és íratlan szabályait, nehezen olvasnak gesztusokból, mimikából, és gyakran nem értik a hasonlatokat, szófordulatokat. Szinte lehetetlen megállapítani, hogy a gyerek ún. virtuális autizmusban vagy klasszikus (születési) autizmusban szenved-e, mert a tünetek tökéletesen megegyeznek. A képernyők túlzott használata által okozott virtuális autizmusnak is a fent leírt állapotok a hozadékai, csak mások a kialakulásának körülményei. Míg az autizmust a szakemberek szerint a genetikai és környezeti hatások kombinációja okozza, addig a virtuális autizmusért a televízió, a mobiltelefon, tablet és egyéb digitális társaik tehetnek - írják a tanulmányban. Aggasztóan emelkedik az autista gyermekek száma világszerte, hazánkban az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt a KSH szerint, bár ebben a számban több más feltételezés mellett az is szerepet játszhat, hogy régen nem vizsgáltak és mutattak ki ennyi mindent. Ahogy szokták mondani: egészséges ember nincs, csak aluldiagnosztizált. Digitális detox címmel a mobiltelefonok iskolai tiltásáról tartott érdekfeszítő, rengeteg konkrét statisztikával sokkoló előadást Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő a Fekete István Szabadegyetemen: Lánczy Livia pszichológus rávilágított: a virtuális autizmus fogalma nem hivatalos, de egy 2018-ban megjelent kutatás kapcsán egyre több helyen beszélnek róla. A kutatók 2012 és 2017 között vizsgáltak 1 és 5 év közötti, autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekeket. Kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy azoknál a gyermekeknél, akik 0 és 2 éves koruk között napi 4-5 órát töltöttek valamilyen virtuális eszköz képernyője előtt, a szenzomotoros és szociális ingerek szegényessége olyan tüneteket eredményezett, melyek szinte teljes mértékben megegyeznek az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekek tüneteivel. Azonban míg az autizmus spektrumzavar egy születéskor már fennálló állapot, addig a virtuális autizmus kialakulásáért a technikai eszközökkel töltött időt teszik felelőssé. Ez utóbbi esetben az eszközhasználat jelentős csökkentése a megfelelő ingerek biztosításával (mozgás, társas kapcsolatok, szerepjáték, mesék stb.) gyors javulást érhetünk el - hívta fel a figyelmet a pszichológus. Persze könnyebb szülőként azt vallani, hogy veleszületett betegségről van szó, vagy valami más külső oka van, de a nevelés igenis meghatározó.
A képernyő előtt eltöltött napi 4-6 óra súlyos következményekkel járhat a gyermekek fejlődésére nézve, különösen a fiatalabb korosztályok esetében. Pappné Borzavári Krisztina logopédus hangsúlyozza, hogy ezek a gyerekek nem csupán a nyelvi készségeikben mutatnak lemaradást, hanem a szociális interakciók terén is kihívásokkal küzdenek. Számukra a szemkontaktus felvétele gyakran nehézkes, és játék közben is hajlamosak az ismétlődő tevékenységekre, vagy akár nem a megfelelő módon használják a játékeszközeiket. A beszédfejlődésük is késlekedhet: gyakran csak egyszer mondanak el egy-egy szót, utána viszont már nem használják azokat, és nehezen reagálnak, ha a nevükön szólítják őket. Svédországban most újra a hagyományos tankönyvek használatára térnek vissza a digitális oktatás helyett, mivel sok tanuló csak a 4. osztályban tartott először tankönyvet a kezében. Eddig a számítógépek olvasták fel a szövegeket, ami hozzájárult ahhoz, hogy ezek a gyerekek lassabban olvasnak, kisebb szókincset birtokolnak, és kevesebbet értenek meg az olvasott szövegből. A kutatások szerint a kisgyermekek számára nem lenne szabad ennyi időt képernyő előtt tölteniük, mivel ez jelentősen hátráltathatja fejlődésüket.
