Aszály, ukrán termékek áradása és pánikkeltő hírek: a magyar mezőgazdaság kihívásokkal teli időszaka.

Fotó: MTI / Soós Lajos - A NAK budapesti központjában, 2025. május 22-én zajló sajtóbeszélgetésen részt vett Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke, valamint Papp Zsolt, a NAK elnöke és Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára, aki egyben a NAK alelnöke is.

Az idei év komoly megpróbáltatások elé állította a magyar mezőgazdaságot – hangsúlyozták az agrárszektor prominens képviselői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) budapesti központjában rendezett sajtókonferencián.

Papp Zsolt, a NAK elnöke hangsúlyozta, hogy az idei év különösen nehézségekkel küzd, hiszen súlyos csapadékhiány és az azt követő aszály sújtja a mezőgazdaságot. Ezen túlmenően a gyümölcságazatot komoly fagykárok is érintették. Az időjárási kihívások mellett a Tisza vízszintje is drámai mértékben csökkent, körülbelül 30 százalékos vízhozam-veszteséget eredményezve.

Papp Zsolt az agrárpiac aktuális kihívásai között kiemelte az ukrán gabonaimport problémáját is. A magyar gazdák számára komoly gondot jelent, hogy az ukrán mezőgazdasági eljárások, mint például a génmódosítás és egyes növényvédő szerek alkalmazása miatt a versenyhelyzet nem egyenlő.

Kiemelte, hogy Magyarországon jelentős, mintegy 40 százalékos a környezettudatos gazdálkodással művelt területek aránya, melyhez komoly uniós támogatások kapcsolódnak. Fontos kihívás továbbá, hogy a hazai termékek versenyképességét növelve, polcképes árualapot kell előállítani. Különösen aggasztó a helyzet a napraforgóolaj esetében, amelynek már 90 százaléka Ukrajnából érkezik.

Papp Zsolt véleménye szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) kulcsszerepet játszik a magyar vidék jövőjének alakításában. Az EU költségvetésének egyharmadát képezi, ami jelentős tétel. Az ukrán uniós csatlakozás következtében a mezőgazdasági termelők körülbelül egynegyedét érheti el a forrásveszteség, ami komoly kihívás elé állítaná a magyar agráriumot.

Az Európai Bizottság által kiszivárgott javaslatok alapján a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetését egy új, szuperalapba integrálnák. Ezzel a lépéssel kapcsolatban már több gazdasági szervezet is tiltakozást indított, kifejezve aggodalmaikat a tervezett változásokkal kapcsolatban.

A NAK elnöke hangsúlyozta, hogy fontos megóvni a piacokat az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben, mint a Mercosur-egyezmény, amelyek potenciálisan kedvezőtlen hatásokat gyakorolhatnak.

A NAK nyáron egy különleges kampányt indít, amely a fogyasztás népszerűsítésére összpontosít, kiemelve a magyar termékek számos előnyét. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a hazai ízekre és minőségi termékekre, ösztönözve a vásárlókat a helyi gazdaság támogatására.

Papp Zsolt hangsúlyozta a fiatal gazdák alacsony számát is. Jelenleg a gazdatársadalom átlagéletkora 58 év, és a 30 év alatti gazdák aránya mindössze 5 százalék körül mozog, ami gyakorlatilag elhanyagolható. Ez a demográfiai helyzet komoly fenntarthatósági kihívásokat támaszt az ágazat jövőjével kapcsolatban.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke és az Országgyűlés alelnöke, nemzetközi és uniós szinten egyre sürgetőbb kihívásokra irányította a figyelmet. Az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai feszültségek mellett különösen aggasztó a mezőgazdasági területek elaknásításának problémája, amely komoly fenyegetést jelent a biztonságos élelmiszertermelés számára.

Ukrajnában körülbelül 500 ezer hektár termőföldet sújt ez a kihívás, amely a sugárzási szennyeződés veszélyével is párosul.

Jakab István hangsúlyozta, hogy Ukrajna 2030-ig történő uniós csatlakozása jelentős következményekkel járhat a magyar mezőgazdaság számára. A jogállamisági kritériumok figyelembevételével történő uniós támogatások elosztása különösen érzékeny terület, amely komoly hatással lehet a hazai agrárium forrásaira.

Jakab István kiemelte a "Vizet a tájba" program jelentőségét, mint példamutató kezdeményezést. Ugyanakkor, amikor egy újságíró rákérdezett a Dunát a Tiszával összekötő projekt megvalósíthatóságára, ő azt nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jelenleg ennek megvalósítása nem tűnik reálisnak.

Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke további súlyos kérdéseket érintett.

Hangsúlyozta, hogy az agráriumot Európában gyakran igazságtalanul bűnbaknak kiáltják ki a klímaváltozás miatt, pedig a mezőgazdaság csupán a károsanyag-kibocsátás 15 százalékáért felelős.

A húsfogyasztás terén elmondható, hogy Magyarországon mérsékelt növekedés figyelhető meg, míg Nyugat-Európában a sertéshús iránti kereslet drámaian csökkent. Ezzel szemben Ázsia piacán jelentős keresletnövekedés várható a közeljövőben.

Hangsúlyozta, ha beáramlik az ukrán áru, az csődközeli helyzetbe hozhatja a magyar termelőket, és ettől mindenképp meg kell védeni őket.

Ha a teljes agrárköltségvetés egyharmadát átcsoportosítanák, és a magyar gazdák támogatásait jogállamisági követelményekhez kötnék, akkor a következmények minden szereplő számára hátrányosak lennének, a kisgazdaságoktól kezdve a nagyobb vállalkozásokig.

Megjegyezte azt is, hogy az antibiotikum-gyártás teljesen megszűnt Európában, nemrégiben zárt be az utolsó dániai gyár, Kínára vagyunk utalva ezen a téren is.

Az Economx által feltett kérdésre reagálva, miszerint a ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán számos rémhír terjedt el a közösségi médiában, Nagy István agrárminiszter egy korábbi háttérbeszélgetés során komoly problémaként említette ezt a jelenséget. Ezek a félrevezető információk jelentősen alááshatták a lakosság bizalmát a magyar hústermékek iránt, valamint a nagyüzemi gazdálkodás egészének megítélésében is kedvezőtlen hatással voltak.

Ebben a kontextusban felmerült a kérdés, hogy milyen intézkedéseket szükséges tenniük az agrárkamarának és a szakmai szervezeteknek a megrendült társadalmi bizalom újjáépítéséhez?

Jakab István portálunknak adott válaszában megosztotta, hogy ő is azok közé tartozik, akik személyesen tapasztalták meg az 1973-as járványt állattenyésztő gyakornokként. Ebből kifolyólag élénk emlékek és néhány kellemetlen élmény is fűződik hozzá.

Hangsúlyozta, hogy ez a vírus elleni küzdelem valójában egy háború, ahol nem volt helye a kíméletességnek. Határozott lépésekre volt szükség ahhoz, hogy a bizalom újra megerősödjön, ezért szigorú intézkedéseket kellett bevezetni.

Több helyen felmerült a kérdés, hogy miért nem folytatunk vakcinázást, amit sokan őrültségnek tartottak, hiszen ez azonnal kizárhatta volna hazánkat a nemzetközi piacokról. Hangsúlyozta, hogy mennyire lényeges a fogyasztókkal való párbeszéd, mivel a gazdák helyzete a vásárlók döntésén múlik: ők azok, akik a boltban vásárolnak, és mindig az a kérdés, hogy mit választanak a polcokról. A háború közepette azonban nem állt rendelkezésre sok lehetőség a párbeszédre.

"Én is csak egy lényeges dolgot tudok hangsúlyozni: a munkánkat a szabályok szigorú betartásával kell végeznünk. A kamara elvégzi a szükséges tájékoztatást az állattenyésztők számára, és a kampány során a fogyasztókat is informálja. Számunkra elengedhetetlen, hogy egy világos és korrekt kapcsolat alakuljon ki a fogyasztókkal: fontos, hogy rövid ellátási láncokkal és magas minőséggel dolgozzunk, amit eddig is és a jövőben is biztosítani tudunk" - fogalmazott.

A fertőzött állomány gyakorlatilag kiirtásra kerül, a járvány megszűnt, és az emberek felé azt kívánják érzékeltetni, hogy nincs semmilyen veszély. Az volt a legnagyobb biztonság, hogy a vörös és a sárga zónában lévő állatállomány folyamatos kontrollja zajlott, állandó vérvétel és laborvizsgálatok, így nem következhetett be semmilyen probléma. A vadállománynál is folyamatos vizsgálatot tartottak, és egyetlen egy állatban sem mutattak ki semmilyen fertőzést. Jakab István szerint ezt az információt kell az embereknek eljuttatni, hogy biztonság van, lezárult a járvány és nyugodtan vásárolhatnak.

Cseh Tibor azt a kiegészítést tette, hogy az óriási károkat valóban a rémhírterjesztés okozta. Ő maga a belföldi piacon nem érezte a fogyasztói hozzáállás megváltozását, azt hogy bármilyen elfordulás lenne a magyar hústermékektől.

Viszont a külpiacok világában, legyen szó Romániáról, Lengyelországról vagy más nyugat-európai országokról, arra figyeltek fel, hogy azonnali korlátozások és tilalmak bevezetésére került sor, mindezt a hazai termelők védelme érdekében.

Egy közvetett hatásra is felhívták a figyelmet: a kereskedők felkeresték a gabonatermesztőket, és közölték velük, hogy húszezer forinttal alacsonyabb áron vásárolnák meg a búzát, hivatkozva egy vírusra, amely állítólag az egész magyar állattenyésztést veszélyezteti. Ezek a viselkedési minták pedig komoly következményekkel jártak a piacon, amelyhez jelentős mértékben hozzájárult a közösségi média és néhány hírforrás is.