Abonyban terveket készítenek a lakásokba költözők számának szabályozására.

Az Abonyi Önkormányzat különös lépésre készül: a helyi identitás megőrzésének érdekében "mértékletes betelepülési hozzájárulás" megfizetésére kötelezné a leendő lakókat. Ezen felül pedig azt is tervezik, hogy korlátozzák, hányan élhetnek egy ingatlanban. E hírek a városvezetés keddi Facebook-bejegyzéséből derültek ki.

A dokumentumban azt fogalmazták meg, hogy a visszaélések megelőzése és a lakásokba beköltözők számának szabályozása érdekében szükséges lenne egy minimális négyzetméter normát bevezetni, amely az egy lakóra jutó területet határozza meg. Továbbá, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy elővásárlási jogot biztosít az eladó ingatlannal szomszédos ingatlanok tulajdonosai számára, valamint azoknak is, akik Abonyban ingatlantulajdonnal rendelkeznek. Kiskorúak esetében pedig a lakcím bejegyzéséhez óvoda- vagy iskolalátogatási igazolás benyújtása is szükséges lenne.

A képviselő-testület eddig még nem tette közzé, hogy pontosan mekkora összegként értelmezi a korábban említett "mértékletes" beköltözési díjat. Az eddig beérkezett lakossági észrevételek között felmerült a közbiztonság fokozottabb figyelembevételének szükségessége, valamint a munkahelyi helyzet és az iskolai végzettség szerepének kiemelése is. Pető Zsolt polgármester hangsúlyozta, hogy "a rendelet célja nem a kizárás, hanem közösségünk értékeinek, rendjének és identitásának megóvása".

A települések közül egyesek könnyen elzárhatják a szegényeket, ami káoszt, diszkriminációt és akár alkotmánybírósági eljárásokat is eredményezhet az Orbán-kormány új jogszabályai miatt. Míg a Fidesz szimpatizánsai körében népszerű a kitiltósdi, a magyar lakosság többsége úgy véli, hogy az "önazonossági" törvényre nincs valós szükség.

Alkotmánybírósági eljárások sorozata válhat szükségessé, miközben a gyerekek iskoláztatása is komoly veszélybe kerülhet. Ez a helyzet a rasszista és szegényellenes attitűdök önkormányzatok általi alkalmazásának kormányzati előmozdítása miatt alakult ki – tájékoztatta lapunkat nemrégiben a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, Meleg Sándor. Emlékeztetett arra, hogy Navracsics Tibor minisztériuma által bevezetett, július óta hatályos törvény értelmében a települési önkormányzatok jogot kapnak arra, hogy eldöntsék, kiket fogadnak be a közösségükbe, és kiket zárnak ki.

A jogszabály célja elvileg a település kulturális örökségének védelme és az agglomerációs betelepülések megakadályozása volt. Ugyanakkor egy szakértő véleménye szerint ez a lépés rendkívül káros és diszkriminatív hatásokkal bír, mivel kiszorítja a roma közösségeket és a szegénységben élő embereket. Navracsics Tibor, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, korábban határozottan elutasította azt a kritikát, miszerint az általa benyújtott önazonossági törvény hátrányosan érintené a roma lakosságot. Ennek ellenére többen, köztük Karácsony Gergely főpolgármester is, a Roma Büszkeség Napján a múlt héten a törvény visszavonását követelték.

"Ma az önkormányzatok váltak a hétköznapi fasizmus helyszíneivé"

Saját hatáskörben több település is kihasználta a jogszabály nyújtotta lehetőségeket. Taktaharkányban például a középfokú végzettséghez kötötték az ingatlanvásárlás és a lakcímlétesítés folyamatát. Kiskunhalason a polgármester javasolta, hogy a büntetett előéletű személyek kizárását is szabályozzák, míg Sátoraljaújhely önkormányzati rendeletet alkotott e témában. A pilisi önkormányzat úgy határozott, hogy lakcímet nem kaphatnak azok, akik nem beszélik a magyar nyelvet, továbbá a munkakerülők számára is zárva marad a város. Rajkán pedig már másfél millió forintot kell kifizetnie annak, aki ingatlant szeretne vásárolni, a bejelentkezés költsége pedig több százezer forintra rúg.

Sátoraljaújhelyre nem költözhetnek azok, akik büntetett előéletűek, vagy akik nem beszélnek magyarul. A Pilis városába sem léphet be semmilyen munkakerülő, és a nyelvi ismeretek hiánya is akadályt jelent. Kiskunhalas polgármestere az önazonossági törvényre hivatkozva igyekszik távol tartani a büntetésből származó előélettel rendelkezőket a város közösségéből. Rajkán pedig komoly anyagi tehertétel vár arra, aki ingatlant kíván vásárolni; másfél millió forintot kell előteremtenie, de a bejelentkezés költségei is több százezer forintra rúgnak.