A szamárköhögés nem csupán a kisgyermekeket érintő betegség - fontos, hogy mindannyian tisztában legyünk ezzel a kórképpel.

Mennyire ismeri a szamárköhögés legjellemzőbb tüneteit?

Bár a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve a szamárköhögés szempontjából, ez a betegség nem csupán a gyermekeket érinti. A felnőttek is megbetegedhetnek, és náluk gyakran súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Hogyan ismerhetjük fel ezt a köhögéssel járó kórképet, mikor szükséges orvoshoz fordulni, és miért elengedhetetlen a felnőttek számára is a védőoltás? Dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont szakértője összegzi a legfontosabb tudnivalókat, bemutatva a szamárköhögés kezelésének és megelőzésének lehetőségeit.

A rendelkezésre álló információk szerint 2024 első tíz hónapjában hazánkban összesen 1127 szamárköhögéses esetet regisztráltak, ami drámai emelkedést jelent a 2018-2022 közötti évek azonos időszakának mindössze 13 esetéhez képest. A járvány intenzitása az év folyamán folyamatosan nőtt, így várható, hogy az év végére az esetek száma tovább emelkedik. A legjelentősebb növekedés a 1 év alatti csecsemők, a 40-49 éves felnőttek és a 60 év feletti idősek körében figyelhető meg.

A szamárköhögés, más néven pertussis, egy hosszú lefolyású és rendkívül fertőző légúti betegség, amelyet a Bordetella pertussis és a Bordetella parapertussis baktériumok idéznek elő. A fertőzés cseppfertőzés útján terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, a fertőzött felületek érintésével, vagy közvetlen érintkezés során. A szamárköhögés a légutak csillós hámszövetét célozza meg, amely alapvető szerepet játszik a légutak védelmében és tisztításában. A kórokozók által kibocsátott toxinok irritálják a légutakat, gyulladást okoznak, és ennek következtében bőséges, sűrű, ragadós váladék termelődik, amely szűkíti a légutakat - magyarázza dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.

A szamárköhögés könnyen megkülönböztethető más köhögésformáktól, hiszen jellemzője az intenzív, fuldokló rohamokban jelentkező, görcsös köhögés, amely belégzéskor szamárbőgésre emlékeztető hanggal párosul – innen ered a betegség elnevezése is. Kezdetben azonban gyakran csupán enyhe, a közönséges megfázáshoz hasonló tünetekkel mutatkozik meg, így elsőre nehéz észrevenni. Csecsemők esetében a nehézlégzés, a légzéskimaradás, valamint a száj körüli kékes vagy szürkés elszíneződés különösen figyelmeztető jeleknek számítanak.

Amennyiben az alábbi tünetek bármelyikét észleljük, célszerű orvosi szakvéleményt kérni:

Bár sokan gyermekbetegségként tekintenek rá, a felnőttek sem mentesek a megfertőződés kockázatától. Ez különösen igaz, ha az immunrendszerük legyengült, a csecsemő- és kisgyermekkorban kapott védőoltások hatása csökkent, vagy olyan közösségekben élnek, ahol alacsony az átoltottság aránya. A várandós nőknél is megnőhet a fertőzés kockázata, ami különösen aggasztó. Azokra, akik veszélyeztetettek, súlyos szövődmények leselkedhetnek, például légzési nehézségek vagy tüdőgyulladás formájában.

A Budai Egészségközpont szakembere szerint a szamárköhögés kezelése a korai szakaszban elsősorban antibiotikumokkal történik, amelyek csökkentik a fertőzőképességet és enyhítik a tüneteket. A gyógyszer kiválasztása és a kezelés szükséges időtartama a beteg életkorától és a tünetek súlyosságától is függ. Emellett fontos a tüneti kezelés, úgymint a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés. Hasznos lehet még a hideg párásítás is, mivel a levegő nedvességtartalma segíthet fellazítani a légutakban található váladékot, így csökkenhet az irritáció és a köhögés intenzitása. Súlyos esetekben kórházi kezelés válhat szükségessé.

A szamárköhögés elkerülésében a védőoltások rendkívül fontos szerepet játszanak.

A várandósság ideje alatt javasolt a védőoltás beadása, függetlenül attól, hogy a kismama korábban részesült-e oltásban. Ezt a lépést a 16-32. terhességi hét között érdemes megtenni, hogy a legjobb védelmet biztosítsuk az anyának és a babának egyaránt.

Az oltások általában kombinált vakcinák, mint például a DTPa, IPV és Hib, amelyek nemcsak a szamárköhögés, hanem számos más súlyos betegség – például tetanusz, diftéria, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus influenzae b típusa által okozott agyhártyagyulladás – ellen is védelmet nyújtanak. A 6 és 11 éves gyermekek, valamint a felnőttek számára elérhető emlékeztető oltás a dTap, amely a diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni védekezést szolgálja.

A betegség megelőzésének alapja a helyes tájékozottság, a tünetek időben történő észlelése, valamint a megelőző lépések következetes betartása. E három tényező együttesen hozzájárul ahhoz, hogy elkerüljük a betegséget.