A stressz új tudománya | National Geographic – Fedezd fel a stressz rejtett aspektusait és hatásait a modern tudomány fényében! Az új kutatások nem csupán a stressz negatív következményeit tárják fel, hanem azt is, hogyan formálhatja életünket, döntéseink
Egy bő fél évszázada elkezdett hosszú távú vizsgálat - az egyik első a maga nemében - meglepő eredményre jutott. Brit kutatók 1967-től követték nyomon a londoni Whitehall kormányzati negyedben dolgozó köztisztviselők általános egészségi állapotát. Az átfogó vizsgálat 17 és fél ezer alanya a 40-64 éves korosztályba tartozott. A hierarchia alacsonyabb szintjén levők, például az irodai segédszemélyzet tagjai az eredmények tanúsága szerint korábban és nagyobb arányban halnak, mint a magasabb társadalmi rangú vezető köztisztviselők. Az alacsonyabb beosztásúak között - akkor legalábbis - ismeretlen okokból gyakoribb volt a koszorúér-betegség.
Az 1985 és 1988 között végzett Whitehall II kutatás, amely 10 300 közszolgáltatót érintett a 35-55 éves korosztályban, felfedte a státuszfüggő jelenségek mögött rejlő okokat. A vizsgálat rámutatott, hogy a beosztottak korlátozott befolyással bírtak a döntéshozatali folyamatokra, ami sokuk számára folyamatos stresszforrást jelentett. Ez a tartós stressz pedig negatívan hatott az egészségükre is.
Az első kutatás óta eltelt közel hat évtizedben a kutatók és az orvosok kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a folyamatos, krónikussá váló stressz alááshatja egészségünket. Nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli, hanem az elhízásban és még a cukorbetegségben is szerepet játszik. Nyilvánvalóvá vált, hogy a stressz gyengíti az immunrendszert, így védtelenebbé tehet a fertőző betegségekkel szemben.
Mindenki sajátos módon és különféle mértékben tapasztalja meg a stresszt, amelynek lényegét Selye János, a stresszkutatás úttörőjeként, már régen megfogalmazta. Selye szerint a stressz "a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre" — ez a megállapítás a 1976-ban megjelent „Stressz distressz nélkül” című könyvéből származik. Mindannyian különböző kihívásokkal találkozunk, és folyamatosan próbálunk alkalmazkodni az új helyzetekhez. Selye már 1936-os kutatásában is rámutatott arra, hogy a kellemetlen ingerek — mint például a hangos zaj, zavaró fény vagy szélsőséges hőmérsékletek — hatására a kísérleti állatok mindent megtesznek az alkalmazkodás érdekében. Napjainkban a stresszforrások széles spektrumot ölelnek fel, a mindennapi élet apró bosszúságaitól, mint a forgalmi dugók, egészen a súlyos élethelyzetekig, mint a válások vagy a szeretett személyek elvesztése. Greg J. Norman pszichológus, aki a Chicagói Egyetemen végzi a stresszkutatás egyik vezető munkáját, úgy fogalmazott, hogy "úgy érezhetjük, nincsenek meg a szükséges eszközeink a helyzet megváltoztatására".
Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, a testünk azonnal reagál: adrenalint bocsát ki, ami felgyorsítja a szívverésünket, megfeszíti izmainkat, és zihálva lélegzünk. A vérnyomásunk is emelkedik, és a kortizol szintje megugrik, amely hormon felerősíti bennünket a "harcolj vagy menekülj" reflexre. Egy tipikus példa az akut stresszre, amikor váratlanul egy prezentációra kérnek fel, és nincs lehetőségünk felkészülni. Az ilyen hirtelen stresszes helyzetek lelkileg és fizikailag is megterhelőek, de a veszély elmúltával a testünk viszonylag gyorsan visszatér a normális működéshez.
