A római kori oroszlánfejek titokzatos világa Izrael földjén Izrael földjén, ahol a történelem és a mitológia találkozik, különös rejtélyek várják a felfedezőket. Az egyik legérdekesebb ezek közül a római kori oroszlánfejek, amelyek nem csupán művészi alk
A római színházak mérnöki zseniális megoldásai: Augusta Raurica rejtélye
Az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) régészei nemrég izgalmas felfedezést tettek Khirbat Ibreikában, ahol négy, oroszlánfejekkel díszített bronzkorongra bukkantak. Ez a helyszín Izrael középső területén helyezkedik el, és a leletek előkeresésére 2018-ban került sor, egy vasútvonal építése előtt végzett mentőásatás során. A felfedezés részleteiről az IAA hivatalos folyóirata, az Atiqot legfrissebb számában számolt be, felkeltve ezzel a régészeti közösség figyelmét.
A feltárás során nyolc, római kori, kővel borított sírt azonosítottak. Az egyik sír déli oldalán bronzkorongokat fedeztek fel, melyeket gondosan egymásra helyezve találtak meg. E tárgyak a Kr. u. 1-2. századra tehetők.
A bronzkorongok mellett négy gyűrű formájú bronzfogantyú is napvilágra került. A régészek véleménye szerint ezek valószínűleg az oroszlánfejek fölé voltak rögzítve. Ez a megoldás figyelemre méltó, hiszen a római kori leleteken általában a fogantyúkat az oroszlán szájában találjuk elhelyezve.
Elie Haddad és Elisheva Zwiebel, a feltárás vezetői hangsúlyozták: "Ez egy egyedülálló és ritka leletegyüttes." A kutatók egy nagyméretű vasszöget is találtak, amelyen fanyomokat észleltek - ez arra utal, hogy a sírban egykor fakoporsó lehetett, bár az nem maradt fenn.
A koporsó szállításához szükséges eszközök?
A szakértők szerint a bronztárgyak a koporsó díszítésén túl funkcionális szerepet is betölthettek. A gyűrűs fogantyúk segítségével a koporsót cipelhették vagy a sírba ereszthették. A tanulmány szerint valószínű, hogy a fogantyúkon keresztül két hosszú rudat is át lehetett húzni, megkönnyítve a test szállítását.
A kutatók egy érdekes kérdést vetnek fel: ha ezek tényleg koporsófogantyúk voltak, akkor miért találhatóak halomban, egymásra rakva a sír egyik oldalán? Bár lehetséges, hogy a temetés közben véletlenül leestek, az meglehetősen valószínűtlen, hogy mind a négy ugyanarra az oldalra kerüljön.
A leletek mögött rejlő szimbolikus vagy rituális jelentőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az oroszlán, mint motívum, az ókori civilizációkban kiemelkedő szerepet játszott, hiszen az erő, a bátorság és a nemesség megtestesítője volt. A görög és római kultúrában gyakran találkozhattunk vele kapuk, templomok, szökőkutak és temetők védelmezőjeként. Egy 2022-es kutatás kimutatta, hogy bizonyos esetekben a halottak védelmezőjeként is tisztelték ezt a lenyűgöző állatot.
A régészek véleménye szerint az oroszlánmotívum a Khirbat Ibreikában nyugvó egyén előkelő társadalmi státuszát is szimbolizálhatta.
Aion és az élet végtelen ciklusa Aion, a végtelenség szimbóluma, az idő és a létezés örök körforgását képviseli. Az élet ciklikus természete, amelyben a születés, növekedés, hanyatlás és újjászületés fázisai folyamatosan ismétlődnek, a világmindenség mélyebb megértéséhez vezet. Minden egyes lépés, minden egyes tapasztalat hozzájárul a kollektív tudásunkhoz, és formálja a létezésünket. Az évszakok váltakozása, a nappalok és éjszakák ritmusai, mind-mind emlékeztetnek arra, hogy az élet nem lineáris, hanem egy végtelen körforgás, ahol minden vég egy új kezdetet hordoz magában. Aion nem csupán az idő múlását jelenti, hanem azt is, hogy az élet minden aspektusa összekapcsolódik, és hogy a természet rendje mindig új utakat talál a megújulásra. Az emberi tapasztalatok, az érzelmek és a tanulságok is ebben a körforgásban helyezkednek el. Minden döntés, minden változás egy új fejezetet nyit meg, és lehetőséget ad arra, hogy a múlt tanulságaiból építkezve alakítsuk a jövőt. Aion tehát nem csupán egy fogalom, hanem egy hívás is arra, hogy tudatosan éljünk, és értékeljük az élet minden szakaszát, hiszen minden pillanatban ott rejlik a lehetőség az újjászületésre és a fejlődésre.
A tanulmány szerzői egy alternatív értelmezést is javasolnak: a gyűrűs fogantyúk az "élet körét" vagy az "állatövi jegyeket" szimbolizálhatják. Ezt a nézőpontot a hellenisztikus istenség, Aion ábrázolásai ihlették. Aion a létezés ciklikus természetével és a zodiákussal áll összefüggésben. Egyes ábrázolásokon oroszlánfejű, emberi testtel rendelkező, kígyókkal körülölelt figuraként tűnik fel.
Ez az ikonográfia nem követi a klasszikus mintákat, hanem inkább szinkretikus vallási hagyományokból táplálkozik, ami folyamatos tudományos diskurzusok középpontjába állítja. A Khirbat Ibreikában felfedezett leletek tehát nem csupán művészeti értékük miatt figyelemre méltók, hanem új perspektívákat is nyitnak az ókori temetkezési gyakorlatok és szimbolikák megértésében.
