A magyar ökoturizmus jövője szorosan összefonódott a nemzeti parkokkal, amelyek mára a fenntartható turizmus őrzőivé léptek elő. Az Alternatív Energia keretein belül a természetvédelmi területek nem csupán a természeti értékeket óvják, hanem turisztikai s
A nemzeti parkok szerepe messze túlmutat a csupán élőhelyek és fajok védelmén; a környezeti nevelés mellett egyre inkább középpontba kerülnek az aktív pihenési lehetőségek is, így a magyar ökoturizmus legfontosabb őrzőivé váltak - hangsúlyozta Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Jókai-kertben található látogatóközpont ünnepélyes átadásán. Az országban működő 750 turisztikai bemutatóközpont közül körülbelül 350-et a nemzeti parki igazgatóságok üzemeltetnek, amelyek évente 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak. Ezen központok környezeti nevelési programjaiban évente körülbelül 200 ezer gyermek vesz részt. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) által fenntartott ökoturisztikai bemutatóközpontok száma a pénteki átadóval 34-re nőtt, látogatottságuk pedig az elmúlt évtizedben megduplázódott, évente 200 ezer érdeklődőt vonzva.
A kert történetének különleges részleteire hívta fel a figyelmet az államtitkár, amikor elmondta, hogy a Svábhegyen elterülő területet Jókai Mór 1853-ban szerezte meg, Laborfalvi Róza bátorítására. E helyszín gyorsan a korabeli társasági élet vibráló középpontjává nőtte ki magát. Az egykori bányagödör helyén az író egy igazi édenkertet hozott létre, amely szőlőbirtokkal gazdagodott, és tudatosan törekedett arra, hogy csak őshonos növényeket ültessen, elvetve a kor divatos angolpark-stílusát. Jókai tudományos munkássága olyan nagyra nőtt, hogy a kor kiemelkedő szőlőnemesítője kérte tőle a "Jókai-szőlő" név használatának engedélyét. Ma egy kecskeméti szőlészeti gyűjteményben még mindig fellelhetők néhány eredeti tőkék, amelyek szaporításával most 8-10 Jókai-szőlőtő díszíti a kertet, őrizve ezzel a híres író örökségét.
Selmeczi-Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetője kifejtette, hogy a Jókai-kert rekonstrukciója, valamint a műemléki védettség alatt álló Steindl-villa felújítása és új épületrésszel való bővítése a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. Az Európai Unió és a magyar kormány összesen 586,74 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyújtott a projekt megvalósításához. Hozzátette, hogy a teljes uniós támogatás felének megszerzésével a projekt befejezéséhez körülbelül 600 millió forintnyi saját forrást kellett előteremteniük, ami sajnos más fejlesztések, például a bérek emelése rovására ment. A kivitelezővel kapcsolatos problémák miatt a szerződés felbontásra került, így új közbeszerzési eljárásra volt szükség.
Selmeczi-Kovács Ádám külön köszönetet mondott azoknak a partnereknek és munkatársaknak, akik segítettek a projekt megvalósításában. A felújítást követően a megújult Steindl-villában az európai uniós jelentőséggel bíró, Natura 2000 hálózatba tartozó természetvédelmi területeket, valamint Magyarország madárvilágát bemutató természetismereti kiállítás, foglalkoztató- és előadóterem került kialakításra. A tárlat kialakításakor a tizenéves korosztály igényeit tartották szem előtt, könnyen befogadható formában- fogalmazott.
Kővári Anita, az ökoturisztikai referens, az ünnepélyes szalagátvágás után kiemelte, hogy a projekt révén jelentős értékmentés valósult meg. A Steindl-villa, amely évtizedek óta elhanyagolt állapotban volt, mostanra helyreállt, miközben az eredeti, századfordulós stílus megőrzésére is nagy figyelmet fordítottak. Emellett kulturális értékek is megőrzésre kerültek: a Madártani Intézettől származó, tudományos jelentőséggel bíró madárpreparátum-gyűjtemény most méltó kiállítóhelyet kapott. A Madárország kiállítás számos interaktív elemmel segíti a látogatókat abban, hogy megismerjék Magyarország és a Kárpát-medence fészkelő madarait, mindezt pedig digitális eszközök nélkül élvezhetik – tette hozzá. A Svábhegyen található Jókai-kertet és az új látogatóközpontot a nagyközönség először a szombati családi napon láthatja.
