Egy újabb gombafaj bukkant fel, amely a Last of Us világát idézi, és képes átvenni az irányítást áldozatai teste felett. Ez a különleges organizmus nemcsak ijesztő, hanem lenyűgöző példája a természet hihetetlen sokszínűségének és alkalmazkodóképességének
A pókok viselkedése jelentős mértékben formálódik egy újonnan felfedezett gombafaj, a Gibellula attenboroughii hatására, amely különleges módon befolyásolja életmódjukat és döntéseiket.
Egy elhagyatott írországi kastélyban találtak rá 2021-ben a kutatók arra az új gombafajra, ami hasonlóan működik, mint a Last of Us játékot és sorozatot inspiráló ophiocordyceps unilateralis, vagyis zombihangya-gomba - élőlényekbe férkőzve átveszi a testük felett az irányítást, és olyan viselkedésre kényszeríti őket, ami a gomba terjedéséhez a legideálisabb. A ophiocordyceps unilateralis trópusi környezetben él, főként hangyákat támad meg, majd arra használja őket, hogy a testükből spórákat növesszen, amelyek a gazdatest halála után szétszóródnak a szabadban - ennek érdekében a fertőzött hangyákat kivezeti egy ideális hőmérsékletű és páratartalmú helyre, és arra "utasítja" őket, hogy egy levélre kapcsolódva várják a halált. A gomba tehát egyfajta zombit csinál az állatokból, amelyek a parazita igényeinek megfelelően működnek a fertőzés pillanatától kezdve.
Az újonnan felfedezett faj, amely David Attenborough nevét viseli, szintén figyelemre méltó hatással bír áldozataira, de ezúttal a céltáblák sötét és elhagyatott környezetben élő pókok. Az első nyomokat a gombák áldozataihoz a természetvédelmi terület szívében, az Espie Kastély területén tárták fel. Itt, a kastély régi lőszerraktárában egy halott keresztespók (Metellina merianae) bukkant fel, furcsa és szokatlan pozícióban, ami felveti a gombák rejtélyes és halálos befolyását.
A pókok általában a sötét, rejtett zugokban húzódnak meg, csendben lesve a gyanútlan zsákmányt, amely a hálójukba téved. Ám egy különös esetben a gombával megfertőzött pók a plafonon volt látható, mintha a világ tetejéről figyelné a körülötte zajló eseményeket.
emellett a későbbi kutatások során barlangokban élő egyedekre is bukkantak a kutatók, amelyek szintén a rejtekhelyüktől távol, a barlangok falán pusztultak el. Az állatok a gombafaj hordozói voltak, a vizsgálatok pedig rávilágítottak, hogy hogyan is végzett velük az élősködő: a pókok testének belső üregébe, a hemocoelbe jutva a spórák elkezdik befolyásolni az állatok viselkedését, kivezetik a nyílt (vagy nyíltabb) területre, majd méreganyagot kibocsátva megölik. Ezután antibiotikummal tartósítják a holttestet, és tápanyagként használják a fejlődéshez, míg a körülmények megfelelővé nem válnak a spórák kiengedéséhez. Ekkor a gomba hosszú nyúlványokat növeszt, amelyek segítik a spórák szétszórását.
A parazita működése elsőre félelmetesnek tűnhet, azonban eddig csak gerinctelen organizmusokban figyelték meg, így az emberek számára valószínűleg ártalmatlan. Sőt, a "zombipók-gomba" felfedezése akár előnyökre is szert tehet az emberi egészségügy számára. Harry Evans, a CAB International munkatársa és a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a gomba által termelt antibiotikumok ígéretes gyógyszeralapanyagokká válhatnak, hozzájárulva ezzel a gyógyszeripari innovációkhoz.
(Fotó: CABI)
