A forróság hatással lehet a munkahelyi munkavégzés szabályaira is.
Az extrém hőség komoly egészségügyi kihívásokat jelent a munkavégzés során, és világosan jelzi, hogy Európában továbbra is hiányzik egy átfogó szabályozási keret.
A nyár érkezése nem csupán a vakációk izgalmát hozza magával, hanem a hőség kihívásaival is szembesülünk. A rekordmagas hőmérsékletek miatt a mindennapi munkavégzés egészségügyi kockázatokkal is járhat, ezért fontos odafigyelni a megfelelő védekezési módszerekre.
A spanyol utcáktól a német raktárakig az extrém hőség sújtja azokat, akik igyekeznek fenntartani az infrastruktúrát és az ellátást - írja az Euronews.
A hőstressz nem csupán napszúrást okozhat. Komoly megterhelést jelent a szív számára, súlyosbítja a légzőszervi problémákat, és káros hatással van a vesék működésére is. Az általa kiváltott következmények pedig akár napokkal később is észlelhetők lehetnek.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai alapján évről évre körülbelül 19 000 munkavállaló életét követeli a hőség, míg több millió ember küzd a hőmérséklet-emelkedés által okozott egészségügyi problémákkal.
A szakemberek elsősorban a WBGT-indexet tartják szem előtt, amely integrálja a hőmérséklet, a páratartalom, a szélviszonyok és a napsugárzás hatásait. Amennyiben az index értéke átlépi a 29 Celsius-fokot, a kockázat szembetűnően emelkedik; 32 fok fölött pedig már extrém veszélyről van szó.
A legnagyobb nehézségekkel azok néznek szembe, akik kemény fizikai munkát végeznek a szabadban, de a klímaberendezés nélküli irodákban még az irodai alkalmazottak is elviselhetetlenül érzik magukat.
Az egyes országok eltérő módon reagálnak a szélsőséges időjárási körülményekre. Például Görögországban, július 22-én - a Reuters híradása szerint - a hatóságok intézkedtek, hogy a futárok, étkezési kiszállítók és építőipari dolgozók dél és délután öt óra között ne végezzenek munkát, mivel Athénban a hőmérséklet 43 Celsius-fok fölé emelkedett. Ugyanezen a napon a látogatóknak el kellett hagyniuk az Akropoliszt, miközben a Peloponnészosz területén tucatnyi tűzoltó küzdött a lángokkal.
Bárhol is tartózkodunk, testünk mindig az első figyelmeztető jelzést adja. Amikor szédülés, fáradtság, hányinger, görcsök vagy zavartság lép fel, ez azt jelzi, hogy ideje megállni, pihenni, hidratálni, levetkőzni a felesleges ruhákat, és keresni egy árnyékos helyet. Ha fél órán belül nem tapasztalsz javulást, fontos, hogy orvosi segítséget kérj.
Az Európai Unió ugyan előírja a munkavállalók egészségének védelmét, de külön irányelv a hőségről még nem született.
A szakszervezetek orvosi vizsgálatokat követelnek a magas hőmérsékletű munkavégzés esetére, valamint azt a jogot, hogy a dolgozó következmények nélkül visszautasíthassa a munkát, amíg az új szabályok életbe nem lépnek.
Szlovákiában az extrém hőséggel kapcsolatos intézkedéseket az egészségügyi minisztérium 99/2016-os rendelete határozza meg. Amennyiben az árnyékban mért hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot, a munkáltatóknak kötelezően át kell alakítaniuk a munkakezdési időpontokat, illetve több pihenőidőt kell biztosítaniuk. Továbbá, kötelesek gondoskodni a megfelelő szellőztetésről, árnyékolásról és elegendő ivóvíz biztosításáról a dolgozók számára.
A klímaválság arra utal, hogy a hőhullámok száma csak növekedni fog. Amíg a döntéshozók nem állapodnak meg közös szabályozásban, a legfontosabb, hogy tudjuk, mikor kell megállni, inni egy pohár vizet, és gondoskodni az egészségünkről, mielőtt a hőség túl nagy árat kér.
