A hét legfurcsább politikai botránya: Joy Division-pólóval vádolják antiszemitizmussal az ausztrál miniszterelnököt.

Anthony Albanese október 20-án a Fehér Ház vendége volt, ahol jó hangulatú és sikeres tárgyalást folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. Az ausztrál miniszterelnök hazaérkezve civil ruhában, egész pontosan egy Joy Division-pólóban szállt le a repülőről, ami ismerve Albanese zenerajongását, egyáltalán nem volt meglepő. Az viszont annál inkább, hogy az ellenzék vezető erejét jelentő, jobboldali Liberális-Nemzeti Koalíció vezetője, Sussan Ley gyakorlatilag antiszemitizmussal vádolta meg a póló miatt, egy nappal azután, hogy az ausztrál Sky News konzervatív műsorvezetője, Sharri Markson már nekiment a miniszterelnöknek a póló miatt.

Ley a parlamentben "súlyos ítélőképességbeli hibának" nevezte az esetet. Mégpedig arra hivatkozva, hogy a Joy Division nevét "egy náci koncentrációs tábor részlegéről kapta, ahol zsidó nőket kényszerítettek szexuális rabszolgaságba".

Egy olyan időszakban, amikor az ausztrál zsidó közösség az antiszemitizmus fokozódásával küzd, és a családok a béke és az összetartozás után kutatnak, a miniszterelnök egy olyan üzenetet választott, amely a gyűlölet és a szenvedés világát idézi fel, ezzel is felhívva a figyelmet a problémákra.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – mondta Ley a parlamenti ülésszak során kedden.

A "provokatív póló" kifejezés valójában a Joy Division első albumának, az 1979-es Unknown Pleasures-nek ikonikus borítójára utal, amely a poptörténelem egyik legtöbbször újrahasznosított lemezborítója. Ley azt sugallta, hogy a brit zenekar neve a House of Dolls című kisregényből származik, amely a náci koncentrációs táborok sötét világában játszódik. A könyvben a Joy Division (kb. Örömrészleg) a kényszerprostitúcióra ítélt nők, főként zsidó nők elnevezése volt. Yehiel De-Nur, aki Ka-Tzetnik 135633 írói álnév alatt ismert, 1953-ban publikálta dokumentarista stílusban írt regényét, azonban számos történész vitatta a mű egyes részleteit, mondván, hogy azok túlzottak vagy nem megalapozottak. Ennek következtében a koncentrációs táborokban élő zsidó nők náci bordélyokban történő foglalkoztatására vonatkozóan sincs megbízható bizonyíték. Ezt a kijelentést az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum szóvivője is megerősítette.

Ley kijelentései annyira nevetségesek voltak, hogy sem a saját párttársai, sem az ausztráliai zsidó szervezetek nem álltak be mögé: utóbbiak közül a Guardian ausztrál kiadása többet is megkeresett az ügyben, de egyikük sem érezte, hogy meg kellene szólalniuk, egyikük egyenesen megdöbbent Ley kirohanásán. Még egyértelműbb volt a többi ellenzéki politikus reakciója:

Sok minden miatt lehet jogosan kritizálni a miniszterelnököt: a milliárd dolláros adósság, az egekbe szökő ingatlanárak és a nehézipari szektorban bekövetkezett munkahelyek megszűnése ilyen ügyek. A póló viselése azonban nem tartozik ezek közé. Én is tagja vagyok annak a problémás és elfeledett X generációnak, amely a Joy Division és a New Order zenéjét hallgatva és táncolva nőtt fel

Bridget McKenzie, az ellenzéki szenátor, határozottan kifejezte véleményét, míg Matt Canavan a maga részéről úgy fogalmazott, hogy nem foglalkozik azzal, milyen póló van a miniszterelnökön. Szerinte sokkal fontosabb, hogy milyen lépéseket tesz vagy éppen nem tesz az ország javáért, és ebben a tekintetben Ausztrália helyzete nem éppen rózsás.

A távol-keleti körúton tartózkodó Albanese, akiről már régóta kiderült, hogy a Pixies, a Smiths és a Nirvana mellett a Joy Divisiont is nagyra értékeli, nem reagált az ügyre. Az egyik minisztere, Pat Gorman, röviden fogalmazott: "A világban komoly problémák zajlanak, de nem gondolom, hogy a mainstream zenekarok pólói ide tartoznának" - nyilatkozta az ABC-nek.

Az ügy hátterében álló helyzet igencsak bonyolult: az ellenzéki koalíció válságos időszakon megy keresztül. Májusban a balközép Munkáspárt súlyos vereséget mért rájuk az alsóházi választások során, ami olyan következményekkel járt, hogy 38 év után végül felbomlott a koalíció. Nyolc nappal később ugyan sikerült újból megállapodniuk, de azóta is belső feszültségekkel küzdenek, amelyek folyamatosan gyengítik az együttműködést. Elemzők szerint Ley, aki nemrégiben már visszakozásra kényszerült egy vitatott megjegyzése miatt – amikor is a washingtoni ausztrál nagykövet lemondására szólította fel – próbálta megerősíteni pozícióját egy olyan ügy felvetésével, amely országszerte felkeltette volna a figyelmet. A dolog azonban nem pont úgy alakult, ahogy ő azt eltervezte.

Természetesen nem. A legendás manchesteri zenekar, amely a punkzene első hullámának idején, 1976-ban jött létre, kezdetben Warsaw néven futott. Azonban, mivel egy londoni punkzenekar, a Warsaw Pakt is létezett, ezért át kellett nevezniük magukat, és így született meg a Joy Division. Ez a névválasztás valóban provokatív volt, akárcsak sok más kortárs punkzenekar neve, mint például a Sex Pistols, a Dead Kennedys vagy a Clash elődjének számító London SS. Fontos megjegyezni, hogy a Joy Division, akárcsak más punkformációk, távol állt a szélsőjobboldali eszméktől.

A Joy Division gyorsan túllépett a punk korlátain, és zenéjük egyedi stílusával hamar kultikus státuszt vívtak ki maguknak. Tragikus sorsuk azonban akkor következett be, amikor énekesük, Ian Curtis öngyilkossága után a három megmaradt tag New Order néven tovább folytatta pályafutását, és ezzel elérte a mainstream népszerűséget. Ma már a Joy Division nem csupán elismert, hanem széles körben kedvelt formáció, első albumuk ikonikus, rádióhullámokat ábrázoló borítója pedig pólókon is megjelenik, akár a H&M üzleteiben is beszerezhető.

Sussan Ley korábban azzal indokolta, hogy két s-sel, Sussannak írja a nevét, mert tinédzserként "a punk korszakában" ezzel bosszantotta a családtagjait. A 63 éves politikus pont ahhoz a generációhoz tartozik, mint Albanese, azaz nyilván tisztában volt vele, hová kell tenni a Joy Divisiont. Ezzel a póló-üggyel viszont csúnyán mellélőtt: az ausztrál sajtó szerint egyenesen ez Ley "knights and dames pillanata", mellyel a korábbi miniszterelnök, Tony Abbott hasonló öngóljához hasonlítják.

Tony Abbott, aki a Liberális Párt tagjaként hasonló nézeteket képvisel, tizenegy éve bejelentette, hogy Ausztráliában újjáéleszti a brit lovagi címek adományozását. Ezzel egy viktoriánus tradíciót élesztett újra, lehetőséget teremtve arra, hogy újra lovagokat és damákat avassanak. Amikor azonban Fülöp herceg lovaggá ütése történt, az már a saját kormányának republikánus nézeteket valló tagjait is meglepte, és széleskörű felháborodást keltett az anakronisztikus döntés miatt. Abbott végül kénytelen volt visszakozni, de ez már késő volt, és sokan úgy vélik, hogy ez az ügy hozzájárult politikai karrierjének végéhez.