17 milliárd dollár rejtőzik a tenger mélyén - friss felfedezések a San José hajóroncsról.
A Kolumbia partjainál felfedezett hajóroncs körüli aranyérmék újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a lelet a legendás spanyol gálya, a San José maradványa. Ez a hajó 1708. június 8-án süllyedt el egy brit támadás következtében, miközben egy 18 hajóból álló kincses flottát irányított Európa irányába Cartagenából. A támadás során a gálya puskaporraktára felrobbant, ami a hajó azonnali elsüllyedését eredményezte, míg a flotta többi hajója sikeresen visszavonult a cartagenai kikötő védelmébe.
A San José akár 200 tonna aranyat, ezüstöt és drágaköveket szállíthatott. A kincs mai értékét 17 milliárd dollárra becsülik - számolt be a Live Science. A kolumbiai kormány szeretné a leletek egy részét visszaszerezni, és egy még megépítendő múzeumban bemutatni. A spanyol kormány ugyanakkor saját tulajdonának tekinti a hadihajó roncsát, hivatkozva a nemzetközi tengeri jogra.
Friss kutatás támasztja alá az eredet kérdését.
Az Antiquity című tudományos folyóirat legfrissebb számában, június 10-én közzétett tanulmányban a kolumbiai haditengerészet és más szakhatóságok kutatói egyaránt részt vettek. A kutatók négy különböző ROV-expedíció során készült felvételeit elemezték, amelyek során a mélytengeri roncs körül szétszórva talált érmék kerültek napvilágra, mintegy 600 méteres mélységben.
Egyedi érmerészletek
A nagy felbontású fényképek tökéletesen megörökítik az érmék apró részleteit. Az érmék átmérője átlagosan 32,5 milliméter, súlyuk körülbelül 27 gramm. Az egyik oldalon a jeruzsálemi kereszt dominál, négy kisebb kereszt kíséretében, valamint egy díszes pajzs, amely várakat és oroszlánokat ábrázol. A másik oldalon Herkules oszlopai tűnnek fel a tenger hullámaival együtt, amely a limai pénzverde jellegzetes stílusát tükrözi.
A kutatók számos nyers aranyérmét fedeztek fel, emellett a hajó rakományából származó különféle tárgyakat, fegyvereket és a három évszázaddal ezelőtti mindennapi élet kultúrájának nyomait is tanulmányozták. A fémfelületen található kalapált jelek egyértelműen a spanyol pénzverdétől származnak, amely Lima városában működött, Peru gyarmati központjaként, egészen 1707-ig.
Jogviták kereszttüzében: A jogi konfliktusok világában A jogi viták nem csupán a bíróságok falai között zajlanak, hanem a mindennapi élet szerves részét képezik. Képzeljük el, hogy a jogi kérdések olyanok, mint egy tűz, amely egyszerre világítja meg és árnyékolja be az emberek életét. Amikor két fél között nézeteltérés keletkezik, a jogi kereszttűzben gyakran veszik el a valódi problémák forrása, és a megoldás helyett csak a feszültség fokozódik. Ezek a jogviták sokféle formát ölthetnek, legyen szó szerződések megszegéséről, tulajdonjogok vitatásáról vagy családi viszályokról. A jogi kereszttűzben a felek gyakran elfelejtik, hogy a cél nem csupán a győzelem, hanem a méltányosság és a harmónia helyreállítása is. Az ilyen helyzetekben a jogászok szerepe kulcsfontosságú: ők nem csupán a törvények betartásáért felelnek, hanem a konfliktusok rendezéséért is. A jogi viták kezelése során a kommunikáció és az empátia elengedhetetlen. Sok esetben a felek közötti párbeszéd révén elérhetjük a legjobb megoldást, amely mindkét fél számára elfogadható. A jogi kereszttűzben tehát nem csupán a jogi érvek számítanak, hanem az emberek közötti kapcsolatok minősége is. A valódi megoldások keresése érdekében fontos, hogy a felek hajlandóak legyenek kompromisszumokat kötni, és nyitottak maradjanak a közös megoldások iránt. A jogviták tehát nem csupán jogi problémák, hanem emberi történetek, amelyek mögött érzelmek, vágyak és félelmek állnak. Ahhoz, hogy a jogi kereszttűzben valódi megoldásokat találjunk, elengedhetetlen, hogy a jogot ne csupán szabályok halmazaként, hanem az emberek közötti kapcsolatok dinamikájaként is kezeljük.
A kutatás eredményei szerint egyértelműen megállapítható, hogy az érmék a San José hajóról származnak, amit a gyarmati dokumentumok is megerősítenek. Daniela Vargas Ariza, a cartagenai Almirante Padilla Tengerészeti Kadétiskola és a bogotái Antropológiai és Történeti Intézet régésze rámutatott, hogy ezeket az érméket gyakran rudakból vágták ki, és kézi úton verték. Az ilyen, macuquinas néven ismert érmeformák több mint 200 éven át működtek hivatalos fizetőeszközként az amerikai kontinensen.
A San José roncsának sorsa heves jogi csatározások kereszttüzébe került. Kolumbia azon fáradozik, hogy a kincs egy részét értékesítse, ezzel támogatva a helyreállítási munkálatokat, ám a helyi jogszabályok megtiltják a történelmi értékű tárgyak eladását. Spanyolország az ENSZ tengerjogi egyezményére hivatkozva követeli a teljes kincset, amely kimondja, hogy a hadihajók roncsai az eredeti ország joghatósága alá tartoznak. Kolumbia viszont nem ratifikálta ezt az egyezményt, és a kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy az egyezmény célja inkább a modern hadihajók védelme, semmint a régmúlt hajóroncsok megóvása.
